„Klauzál tér (Szeged)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link javítás |
a kisebb formai javítások |
||
2. sor:
A '''Klauzál tér''' [[Szeged]] belvárosának [[Klasszicizmus|klasszicista]] stílusú tere. Kétemeletes, [[eklektikus]] stílusú műemlék házai 1872-73-ban épültek. Eredetileg a [[Széchenyi tér (Szeged)|Széchenyi tér]] része volt, ugyanebben az időben választották le róla épületekkel.
A szomszédos [[Kárász utca]] felől közelítve reneszánsz jelmezbe öltözött szobrok fogadják az érkezőt. A tér közepén [[Kossuth Lajos]] [[1902]]-ben felavatott [[neobarokk]] szobra, [[Róna József]] alkotása áll; Kossuth [[1848]]-ban a ma már nem létező Bauernfeind-ház erkélyéről szónokolt a népnek, majd a ma is létező Kárász-ház erkélyéről adta utolsó nyilvános hazai beszédét [[1849]]. [[július 11.|július 11]]-én, hatvanezer ember előtt. [[2000]] óta áll a téren a Kárász-ház előtt a Millenniumi díszkút, [[Tóbiás Klára]] alkotása, mely az [[Árpád-ház]]i királyoknak állít emléket.
Felújítása után, [[2004]]-ben a Klauzál tér és a Kárász utca [[Europa Nostra-díj]]at kapott.
10. sor:
== Pár híres épülete ==
* Új Zsótér-ház (Klauzál tér 1.): kora eklektikus, eredetileg szállodának épült. Az árvíz után innen irányították az újjáépítést. Földszintjén [[1874]]-től a [[Virág cukrászda]] található.
* Kárász-ház (Klauzál tér 5.): klasszicista stílusú, [[1845]]-ben épült. Kossuth nemcsak utolsó beszédét mondta innen, hanem a román–magyar megbékélési tervezetet is itt írta alá [[július 14.|július 14]]-én [[Nicolae Bălcescu]] román forradalmárral. [[1857]]-ben megszállt itt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]].
* Wagner-ház (Klauzál tér 7.): klasszicizáló, a város egyik legrégebbi lakóháza. Egyike azon keveseknek, amelyek túlélték az árvizet, így egyike a kevés régebbi, egyemeletes háznak a téren.
| |||