„Lignyi csata” változatai közötti eltérés

| dátum = [[1815]]. [[június 16]].

A '''ligny-i csata''' ([[1815]]. [[június 16]].) volt [[Napóleon]] Bonaparte katonai pályafutásának utolsó győztes csatája. Ebben a csatában a franciák Északi Hadserege ütközött meg Napóleon parancsnoksága alatt a [[Gebhard Leberecht von Blücher|Blücher tábornok]] vezette porosz erőkkel Ligny városa mellett, a mai [[Belgium]] területén.A porosz hadsereg nagyobb része túlélte a csatát és két nappal később kulcsszerepet játszott a [[Waterlooi csata|waterlooi csatá]]ban.

A nyilvánvalóan túlerőben lévő szövetséges haderő még nem egyesült,az angolok [[Brüsszel]]ben, a poroszok keletebbre, [[Liège]]-ben összpontosultak, a francia császár ezt szerette volna mindenképpen megakadályozni, célja kettőjük közé vonulni és külön-külön megverni az angolokat és poroszokat. Wellingtonról és Blücherről olyan mendemondák járták, hogy a két tábornok között vita támadt a stratégia tekintetében, s hogy seregeik nem álltak egyesített parancsnokság alatt. Blücher marsall serege széles arcvonalban felsorakoztatva négy hadtestre oszlott, összesen 117.000 emberrel, köztük 12.000 lovassal és 296 ágyúval. Az 1. hadtest Zeiten parancsnoksága alatt [[Charleroi]] közelében állt, a 2. Pirch vezetésével [[Namur]]nál, a 3. Thielemann vezetésével [[Cincy]]-nél, a 4. von Bülow parancsnoksága alatt pedig [[Liège]]-nél. A főhadiszállás Namurban volt, közel nyolcvan kilométerre (vagyis jó egynapi lovaglásra) Wellington brüsszeli bázisától. Napóleon ebben a széttagoltságban látta a lehetőséget, tábornokait hátrahagyta szárnyai biztosítására s az esetleges franciaországi lázadás megakadályozására, majd fő seregével észak felé vonult. Mire [[1815]]. [[június 14.|június 14]]-én erőit közvetlenül a belga határtól délre vonta össze, hadserege 90.000 gyalogosból, 22.000 lovasból, és 366 ágyúból állt.