„Mutinai háború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: es:Batalla de Mutina |
a kisebb formai javítások |
||
6. sor:
| helyszín = [[Itália]], [[Modena|Mutina]] környéke
| dátum = [[i. e. 44|Kr. e. 44]] decembere – [[i. e. 43|Kr. e. 43]] áprilisa
| eredmény = Antonius hiába ostromolja Mutinát, a köztársaságiak pedig elvonulásra
kényszerítik
| ok =
42. sor:
Antonius megmaradt katonáihoz rövidesen csatlakoztak Ventidius Bassus legiói, ezek élén pedig átvonult [[Gallia Narbonensis]]be, ahol Lepidus (katonái nyomásának engedelmeskedve is) befogadta őt. A diadal hírére a senatus a haza ellenségévé nyilvánította Antoniust, a mutinai diadalért pedig Decimus Brutust [[imperator]]i címmel és [[triumphus]]szal jutalmazták meg. Amikor hír érkezett Antonius és Lepidus összefogásáról, félelmükben segítséget kértek Cassiustól és Brutustól, akiket főhatalommal ruháztak fel, illetve [[Sextus Pompeius]]tól, akit flottaparancsnokká neveztek ki. Két africai legiót is hazahívtak, Lepidust pedig szintén a haza ellenségévé nyilvánították.
Octavianus számára – akit eddig is súlyos személyes sérelmek értek (Brutusszal ellentétben csupán [[ovatio|ovatiót]] szavaztak meg neki, imperatori kinevezést nem kapott, ráadásul hiába követelte a consulságot) – ezek a Caesar-gyilkosok és Pompeius-pártiak felé közelítő lépések elfogadhatatlanok voltak. Nyolc legiója élén végül megindult Rómába, amit az africai legiók átállása miatt harc nélkül foglalt el. A senatus ilyen helyzetben [[augusztus 19.|augusztus 19]]-én kénytelen volt consullá kinevezni a huszadik évében járó fiatalembert rokona, [[Quintus Pedius]] kollégájaként. Octavianus, aki Antonius elvonulása óta békülékeny gesztusokat tett utóbbinak és híveinek, ezután felvette a kapcsolatot a caesariánus hadvezérekkel. Consulként intézkedett ellenséggé nyilvánításuk eltörléséről, végül novemberben megkötötte Lepidusszal és Antoniusszal a [[második triumvirátus]]t Bononia városában. A Caesar-párt egysége így helyreállt, és megkezdődhetett a republikánusok elleni háború.
== Forrás ==
49. sor:
== Felhasznált irodalom ==
* Ferenczy Endre – Maróti Egon – Hahn István: Az ókori Róma története. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. ISBN 9631927881
{{portál|ókor}}
58. sor:
{{Link FA|fi}}
[[en:Battle of Mutina]]
[[bg:Мутинска война]]
| |||