„Spontán maghasadás” változatai közötti eltérés

Az urán-238 spontán hasadása során keletkező hasadási termékek lefékeződésük közben roncsolják az urántartalmú ásványok kristályszerkezetét. Ezek a ''hasadási nyomok'' felhasználhatók radiometrikus kormeghatározásra<!-- (fission track dating)-->.

 

Spontán maghasadások aránya:<ref>{{cite book

| last = Shultis

Sokkal gyorsabban végbemehet spontán maghasadás, ha az atommag szuperdeformált állapotba kerül.

 

Az elsőként felfedezett maghasadási folyamat a neutronok hatására bekövetkező hasadás volt. Mivel a [[kozmikus sugárzás]] is kelt neutronokat, nehéz volt különbséget tenni az indukált és a spontán maghasadások között. A kozmikus sugárzás jól leárnyékolható nagy rétegvastagságú kőzettel vagy vízzel. A spontán maghasadást 1940-ben [[Georgy Flyorov]] és [[Konstantin Petrzhak]] szovjet fizikusok azonosították<ref>{{cite journal |author=G. Scharff-Goldhaber and G. S. Klaiber |year=1946 |month= |title=Spontaneous Emission of Neutrons from Uranium |journal=Phys. Rev. |volume=70 |issue=3-4 |pages=229–229 |doi=10.1103/PhysRev.70.229.2 |url=http://prola.aps.org/abstract/PR/v70/i3-4/p229_2|accessdate=2009-04-21}}</ref><ref>[http://www.nato.int/acad/fellow/94-96/sutyagin/01-02.htm Igor Sutyagin: The role of nuclear weapons and its possible future missions]</ref>. A [[moszkvai metró]] Dinamo állomásán, 60 méterrel a földfelszín alatt vizsgáltak uránt.<ref>[http://n-t.ru/ri/ps/pb092.htm K. Petrzhak: Hogyan fedezték fel a spontán hasadást] (oroszul)</ref>

 

{{Fordítás|en|Spontaneous fission|oldid=378744100|n=a|4=angol}}

 

<references/>

 

 

[[en:Spontaneous fission]]

[[ar:انشطار تلقائي]]

[[de:Spontane Spaltung]]

[[eo:Spontanea fisio]]

[[fr:Fission spontanée]]

[[ko:자발 핵분열]]

[[nl:Spontane splijting]]

[[pt:Fissão nuclear espontânea]]

[[ru:Спонтанное деление]]

[[sh:Spontani raspad]]

[[sv:Spontan fission]]

[[th:ฟิชชันเกิดเอง]]

[[ur:مختاری انشقاق]]