„Tanácsok Országos Gyűlése” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: irod |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
A '''Tanácsok Országos Gyűlése''' (néhol ''Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése'', rövidítve leginkább: ''TOGY'') a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] népképviseleti szerve (parlamentje) volt, mely az 1919. április 7-8-án megtartott választások után a hadi események miatt csak [[június 14.|június 14]]-én ült össze és működött egészen a Tanácsköztársaság teljes bukásáig, azaz [[augusztus 6]]-áig. Nem közvetlenül választott testület volt, tagjait az egyes megyei, illetve a városi tanácsok, valamint a szakszervezetek delegálták; 50 ezer választásra jogosult lakosonként egyet-egyet. A TOGY mindössze egyszer ülhetett össze, akkor viszont közel tíz napig ülésezett június 14-e és 23-a között.
== Története ==
=== Előzmények ===
Az [[őszirózsás forradalom]] győzelmével számtalan [[országgyűlési képviselő]] mondott le mandátumáról, míg a többiek megalakították a [[Magyar Nemzeti Tanács]]ot, ami aztán az új (nép)köztársaság törvényhozó szerve lett egészen [[1919]]. [[március 21.|március 21-éig]], a [[proletárdiktatúra|kommunisták hatalomátvételéig]]. Noha [[Károlyi Mihály]] és köre személyében a korabeli választási rendszert élesen bíráló, a mai modern [[általános választójog]]ot képviselő kormány került hatalomra, tartva a választási elmérgesedésétől mégsem írtak ki választásokat fennállásuk alatt, ugyanakkor viszont az Országgyűlés sem működött, feladatait a Magyar Nemzeti Tanács látta el.
11. sor:
A törvény szerint ennek lezajlása után nem több, mint egy héttel kellett a helyi tanácsoknak kijelölni a megyei tanácsok tagjait, akik aztán kiegészülve a városi tanácsokkal maguk közül delegálhatták a Tanácsok Országos Gyűlése (azaz a parlament) tagjait; 50 ezer választásra jogosult lakosonként egyet. Ebben a rendszerben a budapesti tanácsnak irreálisan nagy ereje lett, ami sok mindenben megnyilvánult; például ennek az ülésén határozták el a Tanácsköztársaság kikiáltását, majd megszűntét is. Mivel a megyei tanácstagok visszahívhatóak voltak, s a helyi tanácsok éltek is ezen jogukkal, a magasabb tanácsok névsora gyakran cserélődött, sőt, néhol új választást is elrendeltek. Mandátumuk egységesen mindössze fél évre szólt (ezt hosszútávon is így gondolták).
=== Tevékenysége ===
A Tanácsok Országos Gyűlése az országban uralkodó állapotok miatt csak kijelölése után közel két hónappal, [[június 14.|június 14-én]] tudott először (és egyetlen alkalommal) összeülni, akkor viszont tíz napig egyfolytában ülésezett. Elfogadta a [[Forradalmi Kormányzótanács]] által kidolgozott új [[alkotmány]]t ([[június 23.|június 23-án]]), amiben rögzítették az állam új elnevezését is: ''Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság''. Ezen kívül éles hangú vitákban tárgyalták meg a Tanácsköztársaság kül-, és belpolitikáját és egyéb kérdéseket is. Ezek jegyzőkönyveit (kihagyva belőlük 1-2 jobboldalinak számító hozzászólást) még aznap közzétették.
18. sor:
Szintén a TOGY hagyta jóvá és ezzel emelte ténylegesen is törvényerőre a [[rendőrség]] és a [[csendőrség]] feloszlatását és helyébe a [[Vörös Őrség]] létrehozását, valamint az államosításokról és különböző, a rendszer számára fontos szociális kérdésekről is dönthetett. Június 23-án rekesztették be a gyűlést, ami többször már össze sem ült, de nem is ülhetett; alig több, mint egy hónappal később ugyanis [[Horthy Miklós|Horthy]] és szövetségesei a román hadsereg hathatós segítségével megdöntötték a Tanácsköztársaságot.
== Források ==
* Hajdú Tibor: [http://www.tankonyvtar.hu/historia-1985-056/historia-1985-056-081013-16 Választójog 1918–1919-ben], História, 1985/056
* {{MoXX|1|43-48}}
* [http://vilagszabadsag.hu/html2pdf/frg2pdf.php?d=./frgs/&f=873.frg A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmánya]
=== Irodalom ===
* A Munkás-Katona-és Földmívestanácsok országos gyűlésének ügyrendje (Bp. 1919. www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/hazszab.html)*
* A Tanácsok Országos Gyűlésének Naplója (Bp. 1919.)
* Hajdú Tibor: ''Tanácsok Magyarországon 1918-1919-ben'' (Bp. 1958.)
* Hajdú Tibor: ''A Tanácsok Országos Gyűlése. A Tanácsköztársaság alkotmánya'' (In: Magyarország története 1918-1919, 1919-1945. Főszerk.: Ránki György, szerk.: Hajdú Tibor és Tilkovszky Lóránt, Akadémiai Kiadó, Bp. 1978. Második kiadás, 319-321. oldal)
* Pecze Ferenc: ''A Tanácsok Országos Gyűlésének munkájából'' (In: Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság államáról és jogáról, szerk.: Halász Pál, KJK, Bp. 1955. 5-56. oldal)
* Pecze Ferenc: ''Az országos gyűlés tárgyalási rendje különös tekintettel a küldöttek jogállására'' (In: A Magyar Tanácsköztársaság állama és joga. Szerk.: Sarlós Márton, Akadémiai Kiadó, Bp. 1959.)
* Pecze Ferenc: ''A Szövetségek Országos Gyűlésének megválasztása'' (In: Jogtörténeti tanulmányok III. Szerk.: Csizmadia Andor, KJK, Bp. 1974. 21-43. oldal)
* Révész T. Mihály: ''A szovjet típusú diktatúra első kísérlete: a Tanácsköztársaság (1919)'' (In: Magyar alkotmánytörténet, 447-462. oldal)
* Sarlós Márton: ''A Magyar Tanácsköztársaság állama és joga'' (Bp. 1959.)
* Szentpéteri István: ''A tanácsok megalakulása és jogi szabályozása a Tanácsköztársaságban'' (Szeged, 1957.)
* Szentpéteri István: ''A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása és a tanácsok'' (Jogtudományi Közlöny, 1958. 3-4. szám)
[[Kategória:Magyarország politikája]]
[[Kategória:Parlamentek]]
| |||