„Városháza (Makó)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
tatár le
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
4. sor:
 
Az épület első változata [[1780]]-ban épült Vertics József földmérő tervei alapján. [[Giba Antal]], a város jeles mérnöke a [[18. század]]i épület felhasználásával, az alapfalak megerősítésével alakította ki az "új" megyeházat [[1839]]-ban.
A közép[[rizalit]]ot megtartotta, s a szimmetrikus szerkezetnek megfelelően az északi irányban tovább bővítette. A 44 méteres utcafrontot meghagyta kiugró falsíknak, az épületet főhomlokzatát pedig 76 méteresre növelte. A középső része elé 18 méteres, hat zömök pilléren nyúgvó 5,5 méter mély portikuszt, vagyis főhomlokzat előtti nyílt [[oszlop]]csarnokot helyezett, melynek emeleti traktusára kilátót (vesztibült) tervezett. A kilátó két szélén iker, ezek között szóló [[ion]] fejes oszlop látható. Ezekre erős tagolású főpárkányzat támaszkodik, amelyet [[1906]]-től nagyméretű [[timpanon]] koronáz. A [[Makó címere|városi címert]] színes-mázas [[terrakotta]] stílusban [[2000]]. [[május 7.|május 7]]-én, városnapon helyezték el a timpanonon. Ugyanekkor került föl az épület tetejére a városi zászló is. Vízszintesen az egész épület homlokzatát kettős vonalú övpárkány osztja meg, azt fölül erőteljes koronázópárkány zárja. A [[homlokzat]] emeleti része díszesebb. Itt az ablakok közötti faltükrőt ionfejes [[lizéna|lizénák]] törik meg. A földszinti tengelytagozódás azonos az emeletivel, de itt a fal tükrét lizénák nem tagolják. Az udvari homlokzat nyitott, boltíves árkádsora nyugodtságot és erőt kölcsönöz az épületnek. [[1929]]-ben Tarnay Ivor alispán háromszintes szárnyépülettel bővítette.
 
A városháza falán [[1999]]-ben felavatott emléktábla található, a város újratelepülésének 300. évfordula előtt tisztelegve.
 
Az épület kulturális és szellemi emlékek sokaságát is őrzi évszázados falai között: [[Szekeres Imre]] grafikus ''Makói triptichon'' című műalkotását ([[Makó|a város]] [[Makó címere|címeréből]], a [[makói hagyma]] első ábrázolásából és [[Csanád vármegye]] címeréből álló hármaskép) a városháza nagytermében helyezték el. [[Eötvös József]] szintén a Városházán mondta el [[1869]]-ben a [[kiegyezés]]t védő beszédjét. Földszintjén található a [[Városház Galéria (Makó)|Városháza Galéria]], ami a művésztelep résztvevőinek munkáját, vagy helyi művészek [[festmény]]eit mutatja be. A hagyomány [[Tornyai János]] és [[Endre Béla]] gyűjteményeinek kiállításával kezdődött.
 
A városháza előtti virágos téren állnak [[Návay Lajos]] [[Návay Lajos-szobor|szobrának mellékalakjai]], valamint [[Kallós Ede]] [[Kossuth Lajos-szobor (Makó)|monumentális Kossuth Lajos-szobra]]. Az épület oldalkertjében található [[Hollósy Kornélia]] [[Hollósy Kornélia-szobor|makói szobra]]. A városháza udvarától jobbra áll a [[Városi bíróság (Makó)|bíróság épülete]].
14. sor:
Az épület [[műemlék]]i védettséget élvez; törzsszáma a műemlékjegyzékben 2739.
 
== Kulturális szerepe ==
 
* A később Makón élő énekesnő, [[Hollósy Kornélia]] [[1863]]. [[szeptember 13.|szeptember 13]]-án az aszály károsultak megsegítésére jótékonysági hangversenyt adott.
* A [[csecsemőhalandóság]] csökkentését és a nemzet számbeli erősbítése célul kitűző [[Stefánia Szövetség]] makói szervezete az akkori Vármegyeházában tartotta [[1925]] és [[1930]] között jótékonysági hangversenyeit. A fellépők között olyan neveket találunk, mint [[Anday Piroska]], [[Basilides Mária]], [[Dohnányi Ernő]], [[Fischer Annie]], [[Jeanne-Marie Darré]], [[Marschalkó Rózsi]], [[Sándor Erzsi]], [[Székelyhidy Ferenc]], [[Telmányi Emil]] és [[Vécsey Ferenc]].
[[Fájl:Városház Galéria Logo.jpg|thumb|right|300px|A [[Városház Galéria]] logója]]
* [[1929]]. [[április 5.|április 5-én]] [[Bartók Béla]] adott itt [[koncert]]et a makóiaknak.