„Yorki Erzsébet angol királyné” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: la:Elisabetha Anglica (uxor Henrici VII) |
a kisebb formai javítások |
||
10. sor:
1483-ban IV. Edward meghalt, és Erzsébet öccse lett az új király, [[V. Edward angol király|V. Edward]] néven. Régensnek nagybátyjukat, [[III. Richárd angol király|Richard gloucesteri grófot]] nevezték ki, ő azonban fivére halála után nem sokkal lépéseket tett a hatalom megszerzése felé: elszigetelte unokaöccseit a Woodville-rokonságtól, majd elfogta a koronázására tartó Edwardot (walesi hercegként [[Ludlow]] várában volt a rezidenciája, innen utazott [[London]]ba) és a [[Tower]]be vitette, látszólag a védelme érdekében. Elizabeth Woodville kisebbik fiával, Richárddal és lányaival a [[Westminster-apátság]]ban kért menedéket. Gloucester azonban megkérte, engedje a kis Richárdot is a Towerbe, hogy bátyjának társasága legyen, és Elizabeth beleegyezett.<!--hát ezt nem teljesen értem... Gloucester elől menekült Westminsterbe, de azért a kezére adja a másik fiát is?-->
Két hónappal később, [[1483]]. [[június 22.|június 22]]-én IV. Edward és Elizabeth Woodville házasságát érvénytelennek nyilvánították azzal, hogy Edward korábban eljegyezte Lady Eleanor Butlert. Így a gyermekei házasságon kívül születettnek számítottak, és nem örökölhették a trónt. A parlament a ''[[Titulus Regius]]''ban fattyúnak nyilvánította Edward gyermekeit és Gloucestert nyilvánították jogos örökösnek; ő [[III. Richárd angol király|III. Richárd]] néven 1483. [[július 6.|július 6]]-án trónra lépett. V. Edward és öccse nem sokkal ezután eltűntek, és megindult a szóbeszéd, hogy meggyilkolták őket.
[[Elizabeth Woodville]] szövetséget kötött [[Lady Margaret Beaufort]]tal, [[VII. Henrik angol király|Henry Tudor]] anyjával. A Lancaster-pártnak ők voltak a leginkább királyi tagjai. Bár Henrik [[III. Edward angol király|III. Edward]] ük-ükunokája volt,<ref>Genealogical Tables in Morgan, (1988), p.709</ref> trónigénye gyengének számított, mert egy záradék megtiltotta, hogy üknagyszülei, [[John of Gaunt]] (III. Edward fia) és Katherine Swynford utódai trónra lépjenek. Ennek ellenére anyja és Elizabeth Woodville megegyeztek, hogy Henriknek meg kell próbálnia megszereznie a trónt, és ha sikerrel jár, feleségül veszi Yorki Erzsébetet és egyesíti a két rivális házat. 1483 decemberében Henrik a rennes-i katedrálisban megesküdött rá, hogy feleségül fogja venni Erzsébetet, aztán elkezdte tervezni hadjáratát. Eközben III. Richárd Erzsébetet egy jelentéktelen tengerésztiszthez, [[Robert Stillington]] fiához akarta hozzáadni, őt azonban [[Normandia]] partjainál elfogták a franciák, [[Párizs]]ba hurclták, és itt fogságban halt meg.
16. sor:
[[1484]]-ben Erzsébet és családja elhagyták Westminstert és visszatértek III. Richárd udvarába. Egy korabeli szóbeszéd szerint nagybátyja, a király feleségül akarta venni Erzsébetet, mivel felesége, [[Anne Neville]] haldokolt és gyermekük nem volt. (Pápai engedéllyel lehetséges volt a vérrokonok közti házasság.) Richárd ezt tagadta, amire a [[Crowland-krónika]] szerint Woodville-ék ellenségei kényszerítették, akik nem akarták, hogy a család visszakerüljön a király kegyeibe. Nincs elfogadható bizonyíték Richárd azon szándékára, hogy ténylegesen tervezte ezt a házasságot, de Sir [[George Buck]] később azt állította, talált egy (mára elveszett) levelet Erzsébettől, melyben a lány beleegyezett.
[[1485]]. [[augusztus 7.|augusztus 7]]-én azonban Tudor Henrik partra szállt csapataival Walesben és elindult Anglia felé. [[Augusztus 22.|Augusztus 22]]-én a [[Bosworth-mezei csata|Bosworth-mezei csatában]] megküzdöttek egymással, és bár Richárdnak nagyobb serege volt, kíséretének néhány nagy hatalmú tagja elárulta, így meghalt a csatában. Henrik a [[A hódítás joga|hódítás jogán]] elfoglalta a trónt, [[VII. Henrik angol király|VII. Henrik]] néven.
=== Királynéként ===
22. sor:
Henrik a [[Lancaster-ház]] örököse volt ugyan, de családja hátrébb állt az örökösödési rangsorban a [[York-ház]]nál, ezért csak a hódítás jogán foglalhatta el a trónt. Bár tisztában volt azzal, hogy trónigényét megerősítendő el kell vennie Erzsébetet, hogy a York-ház többi tagját eltántorítsa a trón megszerzésére tett kísérletektől, igyekezett nyilvánvalóvá tenni, hogy hódítóként lép trónra, nem Erzsébet férjeként, és nem fogja megosztani vele a hatalmat. Ezért még házassága előtt koronáztatta meg magát. Visszavonta a ''Titulus Regius''t és ezzel újra törvényesnek nyilvánította IV. Edward gyermekeit (egyben elismerte elhunyt sógorát, V. Edwardot is jogos uralkodóként), mert nem akarta, hogy kétségbe vonják felesége törvényességét.
Henriket 1485. [[október 30.|október 30]]-án koronázták meg, de még nem tudta elvenni Erzsébetet, mert nem kapta meg a pápai diszpenzációt. Végül a parlament a nép nevében kérvényezte, hogy tartsa be esküjét és vegye feleségül Erzsébetet. Miután megkapták a diszpenzációt, [[1486]]. [[január 18.|január 18]]-án összeházasodtak. Első fiuk, Artúr 1486. [[szeptember 20.|szeptember 20]]-án született.<!--látom, sürgős volt az a diszpenzáció, vagy nagyon koraszülött a gyerek :D--> Henrik [[1487]]. [[november 25.|november 25]]-én koronáztatta királynévá Erzsébetet.
A házasság boldognak bizonyult,<ref>Williams (1977), p.143</ref> bár Erzsébetnek nem volt akkora befolyása, mint anyósának, [[Margaret Beaufort]]nak. Erzsébetet a korabeli írások kedves, jótékony hölgyként írják le. Szerette a zenét, a táncot és a kockajátékot. Több agarat tartott és valószínűleg szeretett vadászni és célba lőni.<ref name="Jones">{{cite book|last=Nairne Routh, Charles Richard;|first=Holmes, Peter|title=Who's who in Tudor England|publisher=Shepheard-Walwyn|date=1990|isbn=0856830933|url=http://books.google.com/books?id=MltmAAAAMAAJ&q=Elizabeth+of+York+gentle+kind+generous&dq=Elizabeth+of+York+gentle+kind+generous|accessdate=2009-07-25}}</ref>
| |||