„Zsarnóca” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
a kisebb formai javítások |
||
39. sor:
A település, valamint Frigyes nevű papjának és [[Szent Miklós]] püspök tiszteletére szentelt templomának első említése az [[1332]]-ben kelt pápai tizedjegyzékben történt, mely szerint papja 6 garast fizetett. Ebben Zsarnóca ''"Zanog, Zirnog"'' alakban szerepel. Az első jelentős esemény a település életében a [[garamrév]]i vám a lévai várkapitány által ide történt átköltöztetése volt. Ebben az időben Zsarnóca a revistyei uradalomhoz tartozott. [[1389]]-ben ''"Sarnocha"'', [[1424]]-ben ''"Sarnocza, Sarnowcza"'' alakban szerepel a korabeli forrásokban. [[1479]]-ben a Revistye várát és uradalmát királyi adományként a Dóczy család kapta.
Sziklás dombon álló három emeletes késő gótikus várkastélyát is a Dóczyak építették [[1480]] és [[1485]] között. [[1563]]-ban városi rangot, [[1681]]-ben vásártartási jogot kapott. A [[17. század]]ban itt voltak [[Bars vármegye]] nemesi közgyűlései. [[1644]]-ben falai alatt szenvedett vereséget egy török sereg. [[1647]]-ben fiágon kihalt a Dóczy család és a birtok a kincstár tulajdona lett a selmeci bányakamara igazgatása alatt. Még ebben az évben feldúlta a török. [[1662]]-ben az uradalommal együtt a besztercebányai bányakamara igazgatása alá került. [[1664]]. [[május 16.|május 16]]-án itt aratott győzelmet a [[Jean-Louis Raduit de Souches|de Souches tábornok]] vezette császári sereg a váradi pasa serege felett. A csata során a város is elpusztult. [[1677]]-ben császári helyőrsége harc nélkül adta át Revistye várát a kurucoknak, akik ezt követően feldúlták az uradalom területét. [[1696]]-ban megalakult az első céh a városban a szűcsök céhe. [[1828]]-ban 140 házában 986 lakos élt. A [[19. század]] végén gőzfűrész telep és téglagyár létesült itt. Faipari szakiskola kezdte meg működését. [[1896]]-ban a város bekapcsolódott a vasúti forgalomba, az első vonat [[november 30.|november 30]]-án érkezett Zsarnócára.
Vályi András szerint ''" ZSARNÓCZ. Zarnovia, Zernovicza. Mezőváros Bars Várm. földes Ura a’ Selmetzi Kamara, lakosai leginkább katolikusok, fekszik Garam vizének szomszédságában, Sz. Kereszthez 2 mértföldnyire; a’ Városon keresztűl folyó pataknak áradása káros a’ Lakosoknak. Nevezetesítette 1664-dikben az Ozmanoknak, Zúza Tsászári Vezérnek igazgatása alatt történtt meg verettetések. Tágas olvasztó háza van itt az Uraságnak; kenyér sütő Aszszonyai nevezetesek, kivált a’ Selmetzieknél; sert is jót főznek benne; határja jól termő, vagyonnyaikat könnyen eladhattyák."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
| |||