„Nemzeti Forradalmi Hadsereg” változatai közötti eltérés

| híres parancsnokok = [[Csang Kaj-sek]] <br /> [[Csang Hszüe-liang]] <br /> [[JanJen Hszi-san]] <br /> [[FenFeng Jü-hsziang]] <br /> [[Szun Li-jen]] <br /> [[Ho Jing-csin]] <br /> [[Hu Koh-szien]]

A hadsereget eredetileg [[szovjet]] segítséggel hozták létre, hogy a párt fel tudja venni a harcot a [[hadúr]]i seregek ellen. Részben ezen köszönhetően az [[Északi hadjárat (Kína)|északi hadjárat]] során győzelmet aratott az északi hadurak egyesített serege felett. Ezen kívül aza NFHNemzeti Forradalmi Hadsereg harcolt még a [[hosszú menetelés]] alatt a kommunista erőkkel, a [[második kínai–japán háború]] során a [[Japán Császári Hadsereg]]gel és a [[kínai polgárháború]] idején [[Mao Ce-tung]] vörös csapataival.

A második kínai–japán háború idején a [[Kínai Kommunista Párt]] egységeit névlegesen aza NFHNemzeti Forradalmi Hadsereg kötelékébe sorolták (azok megtartották külön parancsnokolási rendszerüket), ám a háború vége után nem sokkal minden kapcsolatot megszakítottak velük. Az 1947-es [[alkotmány]] megszüntette az [[egypártrendszer]]t, és az NFH-t átnevezték a [[Kínai Köztársaság Hadserege]] (中華民國國軍) névre.

A második kínai–japán háború idején a kommunista erők névleg a Nemzeti Forradalmi Hadsereg részévé váltak, ám ennek ellenére folyamatos volt a rivalizálás és egy alakommal a nacionalista egységek nyíltan meg is támadták az Új Negyedik Hadsereget, több ezres veszteségeket okozva nekik.<ref>Polonyi Péter: Kína története, 1992, Budapest, Maecenas Kiadó, 216. old.</ref> Ezen okok miatt az együttműködés széthullott, és a háború befejeztével a [[kínai polgárháború]] újraindult. AzA NRH-tHadsereget komolyan érintették a dezertálások, a sorozott katonák fogságba esésük után pedig a kommunisták oldalára álltak. Egy időben a kommunista vezetés azzal tréfálkozott, hogy hadseregük élőerejét a Kuomintang biztosítja, legfőbb fegyverszállítójuk pedig az [[Amerikai Egyesült Államok]].<ref>Polonyi Péter: Kína története, 1992, Budapest, Maecenas Kiadó, 221. old.</ref> Az 1947-es alkotmány elfogadása után a nevét [[Kínai Köztársaság Hadserege|Kínai Köztársaság Hadseregére]] módosították, ezzel hivatalosan megszüntetve a hadsereget.

Működése során aza Nemzeti Forradalmi NFHHadsereg mintegy {{szám|4300000}} katonát tömörített 370 szabvány hadosztályban, 46 új hadosztályban, 12 lovassági hadosztályban, 8 új lovassági hadosztályban, 66 ideiglenes hadosztályban és 13 tartalék hadosztályban. Ez összesen 515 [[hadosztály]]t tett ki. Azonban némelyik hadosztály kettő vagy több korábbi hadosztály újjászervezéséből jött létre és nem mind volt aktív egyszerre. Ráadásul az „új hadosztályok”, amelyeket a japánok elleni háború elején elvesztett egységek pótlására hoztak létre, elődjeik sorszámát kapták meg, tehát aaz fentiegyszerre számbevethető egységek száma bizonyosan jóval kisebb volt az egy időben ténylegesen bevethetőa erőknélfentinél. Egy átlagos kínai hadosztály 5–6000 katonából állt, egy hadsereg pedig {{szám|10000}}–{{szám|15000}} főből, ami egy japán hadosztály létszámának felelt meg.

A Hadsereg kevés páncélozott harcjárművel rendelkezett. 1937-ben, a [[második kínai–japán háború]] kezdetén ezek három páncéloshadosztályba voltak szervezve, több ország [[tank]]jait és [[páncélautó]]it is felvonultatva. Miután ezek a [[sanghaji csata|sanghaji-]] és a [[nankingi csata]] folyamán megsemmisültek, a Nemzeti Forradalmi Hadsereg [[szovjet]] és [[olasz]] páncélosokból hozta létre egyetlen gépesített egységét, a 200. hadosztályt. Ez az egység később [[Kuanghszi]]ban és [[Burma|Burmában]] harcolt, sok járművet veszítve a japánoknak és a meghibásodásoknak köszönhetően.