„Állami lakótelep” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Állami lakótelep térképe.jpg|bélyegkép|400px|jobbra|Az Állami lakótelep térképe]]

Az '''Állami lakótelep''' [[1924]]-től [[1976]]-ig létezett az egykori Magyar Lőszergyár Rt. telepe, a mai [[Havanna lakótelep]] helyén.

 

== Története ==

Az [[1910]]-es évek elején [[Pestszentlőrinc]] és [[Kispest]] határán, a [[MÁV]] [[Lajosmizsei vasút]] mellett nagy területet vásárolt meg [[Lipták Pál (mérnök)|Lipták Pál]] mérnök. [[1916]]-tól átállt a hadfelszerelési cikkek gyártására. Ekkor a gyártelep mellé építettek egy fallal körülvett lőszertelepet is, amely a Magyar Lőszergyár Rt. telepe volt. Az [[első világháború]] vége felé Lipták gyárai már hitelben szállították a fizetésképtelen államnak a hadianyag-utánpótlást. A világháborús vereség és a [[Trianoni békeszerződés|trianoni békeszerződés]] azonban felemésztette Lipták tekintélyes vagyonát, mivel a háborús szállításait sohasem egyenlítették ki, bányái nagy része pedig az elcsatolt országrészekben maradt. A lőszergyártó telep műhelyei és raktárai azonban már Lipták életében hasznosultak: a világháború végén, [[1919]]-ben a Budapestre bevonuló román csapatok leszerelték és elszállították. Ezzel a hadiipari termelést folytató Lipták-gyár megszűnt.

 

== A trianoni békeszerződés után ==

A trianoni békeszerződés után megindult a menekültáradat a korábbi magyar területekről. Elhelyezésük különösen Budapesten járt komoly nehézségekkel, ezrek laktak pályaudvarokon, vagonokban. A Népjóléti Minisztérium, melynek élén [[Bernolák Nándor]] állt, az ország több városában, Budapesten és közvetlen környékén is nagyszabású lakásépítési programba kezdett. A legnagyobb kislakásos telep [[Pestszentlőrinc]] határában épült ki. Az [[erdély]]ieken kívül sokan jöttek a [[Felvidék]]ről, a [[Délvidék]]ről, a közös sors összekapcsolta őket, és a lakók szorgalma, összefogása kedves kisvárost varázsolt az egykori gyártelepből.

 

== Lőszergyárból szükséglakótelep ==

1921-ben a magyar állam az I. világháború után, a trianoni békeszerződésben elcsatolt részekről menekültek elhelyezésére az egykori állami lőszertelepi épületek és raktárak átalakításával 130 kataszteri holdon elterülő állami telepet hozott létre. A 252 egy-, és kétszobás lakás építése 1924-ben fejeződött be. Először gyors megoldásként csak a meglévő épületeket alakították át. Később a beépítetlen területeken négy- és hatlakásos [[földszintes ház]]akat, illetve néhány emeletes lakóházat is felhúztak. Számos kedvező feltétel segítette és gyorsította a munkát. Az önellátásra berendezkedett, kőfallal körülvett telepnek saját [[gondnokság]]a, több boltja, elemi iskolája, saját [[vízmű]]ve, csatornája, [[szennyvíztisztító]]ja, [[villanyvilágítás]]a, illetve [[sportegyesület]]e és [[kultúregyesület]]e, sőt [[kaszinó]]ja volt. A telepet a minisztérium alá rendelt Gondnokság irányította, szedte a [[lakbér]]t, működtette a [[közszolgáltatás]]okat, a [[szociális intézmény]]eket.A falat megszakító kapukat éjszakára bezárták.

 

== A két világháború között ==

 

A lakbérek nagyon alacsonyak voltak (a harmincas évek közepén átlagban évi 40 [[pengő]]), ezért a menekülteket követve a környező gyárak munkásai, kis fizetésű [[hivatalnok]]ai is egyre nagyobb számban költöztek az állami telepre.