„Csiki László (költő)” változatai közötti eltérés

Az [[abszurd]] és a [[groteszk]] az uralkodó esztétikai minőség drámáiban is. Az ''Öreg ház'' (kolozsvári bemutató [[Harag György]] rendezésében 1978-ban) nemzedéki konfliktust vitt színre; ennek groteszk jelképe a családi ház, amelyhez az apát ifjúsága és emlékei fűzik, fiát már semmi. Az apa időbe és társadalmi kapcsolatokba helyezett alakja annak a múltnak a szívós továbbélését példázza, mely a [[II. világháború]] előtti kispolgári életvitelből és az [[1950-es évek]] torzult "hőskorából" ötvöződött. Ésszerű és bíráló továbbadni valója nincs erről a múltról, így jön létre az abszurdra jellemző kommunikáció-hiány közte és a fia (a két nemzedék) között. Egyiknek a jövőtlenség, másiknak a múlthiány a tragikuma s a személyiség ebből következő diszkontinuitása. A ''Nagypapa látni akar benneteket'' (temesvári bemutató 1979-ben) már teljesen az abszurd színpad eszközeivel jeleníti meg a személyiség belső és a társadalom külső világa közötti kapcsolathiányt. A játék, a szerep [[Pirandello|pirandellói]] fogalmához nyúl benne vissza a szerző, ami azonban nála nemcsak védekezés a külvilág konformizáló hatásai ellen, hanem fiktívvé, időn kívülivé változtatva a személyes létet, a személyiség-degradáció sajátos formája is. (A darab újabb változatát az 1980-as sepsiszentgyörgyi Nemzetiségi Színházi Kollokviumon [[Seprődi Kiss Attila]] rendezése és [[Kemény Árpád]] díszletei vitték sikerre.)

 

 

Ártatlanok (1981) c. drámáját sem [[Románia|Romániában]], sem [[Magyarország]]on nem engedték bemutatni az [[1980-as évek]]ben. 1982-ben települt át [[Magyarország]]ra, 1984-től a [[Magvető Kiadó]] szerkesztőjeként, 1989-től 1991-ig a [[Magyar Napló]] versrovat vezetőjeként működött, majd szabad foglalkozású író és a Budapest Filmstúdió dramaturgja. 2008. október 2-ról 3-ra virradó éjjel érte a halál, a budapesti [[Új köztemető]]ben helyezték örök nyugalomra 2008. október 21-én, búcsúbeszédet [[Kőrössi P. József]] mondott felette.