„Dárda (település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
|||
27. sor:
== Története ==
'''Dárda''' és környéke már az ókorban is lakott hely volt. Az [[Árpád-kor]]i település nevét [[1280]]-ban említette először oklevél '''Turda''' néven.
A lapos vizes területen előbb a rómaiak, majd a törökök építettek a Drávától Dárdáig 8 km hosszú töltést, melyet [[Zrínyi Miklós a költő és hadvezér|Zrínyi Miklós]] [[1664]]-ben megrongált, hogy a török közlekedését nehezítse. Maradványai még mindig láthatók. A török az [[eszéki híd]] védelmére erődöt is épített itt.▼
[[1282]]-ben ''Tharda'', ''Thorda'', [[1290]], [[1299]]-ben ''Thorda'', [[1332]]-[[1335]]-ben ''Turida'', ''Torda'' néven írták.
'''Torda''' első ismert birtokosai a Kemény család tagjai voltak. [[1280]]-ban Kemény fia Dénes és Lőrinc nádor fia Kemény osztozásakor a birtok Lőrinc nádor fia Keménynek jutott.
[[1332]]-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint 50 báni pápai tizedet fizetett.
A lapos vizes területen előbb a rómaiak, majd a törökök építettek a Drávától Dárdáig 8 km hosszú töltést.
▲
A város címerének alapját az [[Eszterházy család]] galántai ágának címere adja. A család volt az egyik legfontosabb nemesi család a térségben és jelentős földtulajdonnal is rendelkeztek. [[Eszterházy Kázmér]] építette a napjainkban kulturális emlékként szolgáló várat.
Két barokk temploma közül a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt katolikus a [[18. század]]ban (1991-ben súlyosan megrongálták), a Szent Mihály tiszteletére szentelt ortodox templom [[1777]]-ben épült. [[1910]]-ben 3368 lakosából 1334 magyar, 1062 német és 822 szerb volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Baranya vármegye]] [[Baranyavári járásához]] tartozott.
| |||