„Gerecs Árpád” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új magyar életrajzi lexikon
Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985
7. sor:
Pályája elején, az 1920-as–1930-as években Zemplén Géza közeli munkatársaként és a nevéhez kötődő szerves kémiai iskola követőjeként a glükozidok és oligoszacharidok szintézisével és szerkezetvizsgálatával foglalkozott. Kutatásai eredményeként megoldást dolgozott ki több szénhidrát-kémiai problémára, felfedezte a Pictet–Vogel-féle cukorszintézis sztereoszelektivitását. Pályája későbbi szakaszában sem fordult el a szerves kémiai problémák vizsgálatától, behatóan foglalkozott a fenolészterek izomerációjával (Fries-átrendeződés), a furán- és indolvázas vegyületekkel, valamint az alkaloidokkal is.
 
Az 1930-as évek végétől érdeklődése a szerves kémiai technológiák vegyipari alkalmazásának lehetőségei felé irányult. Vegyészmérnöki munkássága során fontos szerepet játszott a magyarországi gyógyszeripar második világháború utáni megindításában és fejlesztésében, munkájával hozzájárult több gyógyszervegyészeti eljárás kidolgozásához, illetve gyógykészítmény hazai szabadalmaztatásához, például a P-vitamin- vagy a (B<sub>1</sub>-vitamin-alapú pirokatechin, papaverin, para-amino-szalicilsav, valamint az ultraszeptil, a sztreptomicin, a penicillin) magyarországi előállításához.
 
Az átgondolt, korszerű alkalmazott kémiai, kémiai technológiai oktatás úttörő alakja volt, Zsadon Bélával írt egyetemi tankönyve 1968 és 1995 között öt kiadást ért meg.
14. sor:
1951-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1958-ban rendes tagjává választották, 1952-től 1962-ig a szerves kémiai technológiai bizottság munkáját irányította elnökként, 1961 és 1964 között pedig részt vett az akadémiai elnökség munkájában.
 
1950-ben Chinoin-beli közvetlen munkatársával, Kollonits János vegyészmérnökkel együtt gyógyszervegyészi munkájukért átvehették a Kossuth-díj első fokozatát.<!--MNL.: 1961-ben és 1970-ben--> Kossuth1953-díjatban a Munka Érdemrend, 1965-ben és 1973-ban a Munka Érdemrend arany fokozatának kitüntetettje kapottlett. 1981-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktorává avatták.
 
=== Főbb művei ===
22. sor:
 
== Felhasznált forrás ==
*{{KÁDAlm|1|103}}
*''Magyar életrajzi lexikon IV. (1978–1991, A–Z).'' Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC04834/05141.htm On-line elérés] (Több téves életrajzi dátummal)
*{{MNL|8|579}}
*{{MNL|8|579}} (Tévesen kétszeres Kossuth-díjasnak tünteti fel)
*{{ÚMÉL|2|974–975}}