„Gerecs Árpád” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Belső hivatkozások és szövegfaragás |
Magyarország a XX. században |
||
1. sor:
'''Gerecs Árpád''' (1913-ig ''Gremsperger Árpád;'' [[Zsámbék]], [[1903]]. [[július 18.]] – [[Budapest]], [[1982]]. [[január 27.]]) [[Kossuth-díj]]as kémikus, vegyészmérnök, a műszaki tudomány doktora, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. [[Zemplén Géza]] közeli munkatársaként elméleti [[szerves kémia]]i munkássága elsősorban [[szénhidrát]]-kémiai [[szintézis]]ek kidolgozására irányult. Vegyészmérnöki munkássága hasonlóképpen jelentős a magyarországi [[gyógyszer]]vegyészet területén, a nevéhez fűződik több gyógyszer előállítása (pl. [[tiamin|B<sub>1</sub>-]] és [[rutin (vegyület)|P-vitamin]], [[ultraszeptil]], [[sztreptomicin]]). 1950-től állt a [[Szegedi Tudományegyetem|szegedi]], 1956-tól 1974-ig a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti tudományegyetem]] alkalmazott kémiai technológiai tanszékei élén, a hazai szakképzés alapjainak lefektetője, intézményi kereteinek megteremtője volt.
== Életútja ==
7. sor:
Pályája elején, az 1920-as–1930-as években [[Zemplén Géza]] közeli munkatársaként és a nevéhez kötődő [[szerves kémia]]i iskola követőjeként [[szénhidrát]]kémiával, a [[glükozidok]] ([[rutin (vegyület)|rutin]], rutinóz stb.) és [[oligoszacharidok]] ([[szacharóz]], acetohalogén [[cukor]]származékok stb.) [[szintézis]]ével és szerkezetvizsgálatával foglalkozott. Kutatásai eredményeként megoldást dolgozott ki több szénhidrát-kémiai problémára, felfedezte a Pictet–Vogel-féle cukorszintézis [[sztereoszelektivitás]]át (a reakcióban részt vevő valamely [[sztereoizoméria|sztereoizomer]] túlképződése). Közös kutatási eredményeiket tekintélyes német szaklapok (pl. ''Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft zu Berlin)'' is közölték. Gerecs pályája későbbi szakaszában sem fordult el a szerves kémiai problémák vizsgálatától, behatóan foglalkozott a [[fenoléter]]ek [[izomerizáció]]jával ([[Fries-átrendeződés]]), a [[furán]]- és [[indol]]vázas [[heterociklusos vegyület|heterociklusos]] és [[heteroaromás vegyület]]ekkel, valamint az [[alkaloidok]]kal is. Mindkét akadémiai székfoglalója szerves kémiai témakörben hangzott el ''(Adatok a Fries-reakcióhoz,'' 1952; ''Alfaoxi- és alfahalogén-arilhidrazonokról,'' 1959).
Az 1930-as évek végétől érdeklődése a szerves kémiai technológiák [[vegyipari műveletek|vegyipari alkalmazásának]] lehetőségei felé irányult. Vegyészmérnöki munkássága során fontos szerepet játszott a magyarországi [[gyógyszeripar]] második világháború utáni megindításában és fejlesztésében. Munkájával hozzájárult több [[gyógyszer]]vegyészeti eljárás kidolgozásához, illetve gyógykészítmény hazai szabadalmaztatásához, valamint a [[tiamin|B<sub>1</sub>-vitamin]], a [[rutin (vegyület)|P-vitamin]], a [[pirokatechin]], a [[papaverin]], a [[amino-szalicilsav|para-amino-szalicilsav]] (PAS), az [[ultraszeptil]], a [[sztreptomicin]], a [[penicillin|G-penicillin]] magyarországi előállításához.
Az átgondolt, korszerű alkalmazott kémiai, kémiai technológiai oktatás úttörő alakja volt. Negyed évszázadon átívelő tanszékvezetői munkálkodása során az elméleti oktatást szorosan összekötötte a leendő vegyészmérnökök gyakorlati képzésével. Ennek érdekében tanszéke álandó kapcsolatban állt olyan szerves kémiai műhelyek, gyógyszeripari és vegyipari cégek laboratóriumaival, mint a [[Sanofi-aventis|Chinoin]] és Gyógynövénykutató Intézete, az [[Egis Nyrt.|Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár]], a Tatabányai Szénbányák Vállalat, a [[Budalakk Festék- és Műgyantagyár|Lakk- és Festékipari Vállalat]], a [[Nehézvegyipari Kutatóintézet]], a [[Papíripari Kutatóintézet]].
[[Zsadon Béla|Zsadon Bélával]] írt ''Bevezetés a kémiai technológiába'' című egyetemi tankönyve 1968 és 1995 között öt kiadást ért meg. Pályája során közel száz dolgozata jelent meg, hazai és külföldi folyóiratokban egyaránt.
27. sor:
*''Magyar életrajzi lexikon IV. (1978–1991, A–Z).'' Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC04834/05141.htm On-line elérés] (Több téves életrajzi dátummal)
*{{MTudLex|1|327–328}} (Tévesen kétszeres Kossuth-díjasnak tünteti fel)
*{{MoXX|4|144–145}}
*{{MNL|8|579}} (Tévesen kétszeres Kossuth-díjasnak tünteti fel)
*{{ÚMÉL|2|974–975}}
| |||