„Beaujolais” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Hit –> Hit (vallás) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Mediterrán –> Mediterrán éghajlat |
||
32. sor:
Beaujolais Burgundia legnagyobb borvidéke; 55 [[kilométer]] hosszú és 11–14 km széles dűlői, 20,234 [[hektár]] területet foglalnak el.<ref name="Dummies 112-120. oldal">E. McCarthy & M. Ewing-Mulligan ''"French Wine for Dummies"'' 112-120. oldal, Wiley Publishing 2001 ISBN 0764553542</ref> A tartomány történelmi központja [[Beaujeu]], gazdasági központja [[Villefranche-sur-Saône]] ''(Velafranche)''. A beaujolais-i szőlőtermő területek a [[Saône]]-völgy keleti-délkeleti fekvésű lejtőin egészen Lyonig húzódnak. A folyó medencéjétől nyugatra emelkedik a [[Francia-középhegység]] ''(Massif Central),'' amelynek meredek lépcsői mérséklik Beaujolais éghajlatát.
Beaujolais [[éghajlat]]a fél[[kontinentális]], [[mérsékelt övi]], amelynek klímájába a [[Földközi-tenger]] közelsége némi [[Mediterrán éghajlat|mediterrán]] jelleget hoz. A régió egésze melegebb, mint Burgundia további borvidékei, így az itt termő szőlőfürtök egyenletesebben érnek. A legnagyobb általános veszélyt a tavaszi [[fagy]]ok jelentik.<ref name="Oxford 72-74. oldal"/>
[[Talaj]]a változatos; az [[Paleozoikum|óidei]] kristályos kőzeteket üledékes [[mészkő]] és [[harmadkor]]i [[vulkán]]i rétegek borítják. A talaj általános összetétele alapján Beaujolais két részre tagolódik. Az északi dimbes-dombos terület jellemző anyagai az [[agyagpala]], a [[gránit]] és némi mészkő; ezen belül a magasabb hegyoldalak talaja gránitban gazdagabb, az alacsonyabb dűlők termőföldje kövesebb, agyagosabb. A déli rész – ''Bas Beaujolais'' – lankáinak jellemzője a [[homokkő]], agyag és mészkő összetételű üledékes hordaléktalaj. A két területen a gamay egészen más jellegű termést hoz: az északi lejtőkön termett szőlő több napfényt kap ezért gyorsabban érik, egészen korán szüretelhető, ebből készülnek a strukturáltabb, komplexebb borok; a déli rész picit lassabban érő terméséből a könnyebb és gyümölcsösebb borok.<ref name="Oxford 72-74. oldal"/>
| |||