„Határkérgi rendszer” változatai közötti eltérés

A határkérgi [[limbikus rendszer]] elnevezése a limbus szóra vezethető vissza, amely szélt, vagy határt jelent, és a (limbikus rendszer) elnevezést nagyjából azoknak a képleteknek a csoportjára használták, amelyek az [[agy]]kéreg és a [[hipotalamusz]] határterületén helyezkednek el. Ma már ismert, hogy a limbikus rendszer számos más képletet is magába foglal azokon kívül, amelyek ezen a határon találhatók. Az egész rendszernek alapvető szerepe van az érzelmek, a viselkedés, és az ösztön kontrolljában; valamint szintén fontos a memóriához. [[Anatómia]]ilag a limbikus képletekhez tartoznak a kérges test alatti tekervény (gyrus subcallosus), az övtekervény (gyrus cinguli), a hippocampus (a „víziló kinézetű” tekervény), a hippocampus melletti tekervény (gyrus parahippocampalis), a hippocampalis képződmény (formatio hippocampalis), a [[mandula]][[mag]] (corpus amygdaloideum), az emlőtestek (corpus mammillare), és a [[talamusz]] elülső [[magjmag]]aja (nucleus anterior thalami). A hippocampus alakítja át a (rövid távú memóriában) rögzült emlékképeket a (hosszú távú memóriában) elraktározottakká. A hippocampus károsodása képtelenné teszi az egyént a hosszú távú [[emlék]]ek megőrzésére. A károsodás előtt jóval korábban történt eseményekre vonatkozó [[emlék]]ezet nem károsodik. Ezt nevezzük (anterograd amneziának). A [[mandula]][[mag]] (corpus amygdaloideum) és a hippocampus együttes sérülése nagyobb [[memória]]vesztéssel jár, mint ha csak egyik vagy másik önmagában sérül meg. A limbikus rendszernek szagló funkciója nincs. A rendszer különböző afferens és efferens kapcsolatai útvonalakat teremt ahhoz, hogy a környezetből érkező igen változatos ingerek integrálódjanak, és a (homeostasis fenntartása) érdekében szükséges hatékony válaszok bekövetkezzenek.