Wikipédia

„Eötvös József (író)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Damibot (vitalap | szerkesztései)
botok
19 683 szerkesztés
a Bot: Fixing redirects
4. sor:
 
== Élete ==
Báró [[Eötvös Ignác (jogipolitikus, doktor1786–1851)|Eötvös Ignác]] és báró Lilien Anna palotahölgy fia volt. Alsóbb iskoláit [[Buda|Budán]] végezte, egyetemi tanulmányait pedig a pesti egyetemen bölcselet és történelem szakokon, [[1826]]-tól [[1831]]-ig. Szellemi fejlődésére nagy hatást gyakorolt nevelője, [[Pruzsinszky József]], aki a [[Franciaország|francia]] [[felvilágosodás]] híveként felkeltette a fiatal Eötvös érdeklődését a politika és a [[filozófia]] iránt. Szoros barátságba került [[Szalay László (egyértelműsítő lap)|Szalay Lászlóval]]val, aki megerősítette irodalmi hajlamait.
 
Jelen volt az [[1832]]. évi [[országgyűlés]]en [[Pozsony]]ban, azalatt ügyvédi vizsgát tett. Már [[1831]]-ben aljegyző lehetett [[Fejér vármegye|Fejér megyé]]ben, [[1835]]-ben pedig a magyar udvari kancelláriához került, ahol [[1836]]-ban fogalmazói állást kapott. [[1837]]-ben az [[Eperjes (Szlovákia)|eperjes]]i kerületi tábla közbírája lett. Közhivatalnoki pályája innen egészen kultusz- és közoktatási miniszterségéig megszakadt.
32. sor:
Még egyszer megszólalt nemzetiségi kérdésekben, s mikor kihirdették az [[1865]]-ös országgyűlést, lapot alapított (Politikai Hetilap címmel) a felmerülendő, főképp a [[kiegyezés]]t érintő kérdések megvitatására. A kiegyezésben közvetlenül közreműködött. Az új minisztériumban ismét a vallás- és közoktatási tárcát vállalta el. Most már kedvezőbb körülmények közt dolgozhatott, meghozta a népiskolai közoktatásról szóló törvényt. Megindította a közép- és felsőiskolák reformját is.
 
Az 1840-es években már írt a [[zsidók]] [[emancipáció]]járól, s amikor a törvényhozás [[1867]]-ben ismét lehetővé vált, az egyik legelső törvény a zsidók egyenjogúsítása volt. Létrehozta az [[zsidó vallás|izraelita]] kongresszust, hogy a zsidók saját kezükbe vehessék egyházi és iskolai ügyeik vezetését. Az [[ortodox (egyértelműsítő lap)|ortodox]] egyházat is teljes önkormányzathoz juttatta a szerb és a román kongresszussal. Végül a legnagyobb horderejű kérdést, a [[katolikus egyház (egyértelműsítő lap)|katolikus]] [[autonómia (egyértelműsítő lap)|autonómia]] ügyét is ő mozdította el a holtpontról.
 
Az [[1870]]. évi [[költségvetés]] tárgyalásakor az ellenzék heves támadásokat intézett ellene, melynek hatása alatt összeroppant. [[KarlsbadKarlovy Vary|Karlsbadba]]ba ment felépülni, ám decemberben ismét súlyosan megbetegedett, és Pesten meghalt.
 
[[Ercsi]]ben temették el, a családi sírboltban.
81. sor:
* Gondolatok. (Pest, [[1865]].)
* A nemzetiségi kérdés. (Pest, 1865.)
* Báró Eötvös József emlékbeszédei. Magyar irók államférfiak. (Pest, [[1868]].) ([[Kölcsey Ferenc]], [[Kőrösi Csoma Sándor]], gróf [[Dessewffy József]], [[Vörösmarty Mihály]], [[Kazinczy Ferenc]], gróf [[Széchenyi István]], [[Reguly Antal]], [[Szalay László (egyértelműsítő lap)|Szalay László]], gróf [[Dessewffy Emil]] és elnöki megnyitó beszédek.
* B. Eötvös József költeményei. (Budapest, [[1871]].) ([[Székely Bertalan]] és [[Lotz Károly]] rajzaival.)
* A vallás- és közoktat. m. k. miniszternek az országgyűlés elé terjesztett jelentése a népiskolai közoktatás állapotáról. ([[Buda]], 1870–71) Két rész.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Eötvös_József_(író)”