„János testvér” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a gótika (linkjav.) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Mátyás király –> I. Mátyás magyar király |
||
13. sor:
Három legismertebb példája a 15. és a 16. század fordulóján virágzó ferences építészet alkotásainak a János mester nevéhez kapcsolódó [[kolozsvár]]i [[Farkas utcai református templom|Farkas utcai]], [[Szegedi ferences templom és kolostor|Szeged-alsóvárosi]] és [[Nyírbátori református templom|nyírbátori (református) csarnoktemplom]] építése. Ezek legfeltűnőbb közös vonása a [[hálóboltozat]]os hatalmas belső tér. Oklevél maradt fönn arról, hogy 1490-ben Mátyás király vezető mesterként küldte el János testvért a kolozsvári obszerváns ferencesek templomának akkor már folyó építkezéséhez. Ezt a templomot Mátyás király alapította a ferencesek számára.
1490-ben [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] [[Visegrád]]ról [[Kolozsvár]]ra rendelte, az általa alapított ferences templom újjáépítésének vezetésére. A kolozsvári [[Farkas utcai református templom|Farkas utcai templom]] hajójának erősen beugró [[pillér]]sora, a szentély nyolcszögletes gyámjai, a nyugati főkapu tagolása bizonyíthatóan az ő műve. Feltehetően visegrádi és budai építkezéseken tanult, ezekkel állt szoros kapcsolatban. Az is feltehető, hogy a [[nyírbátor]]i mai református templom is az ő műve. Művészetét tükrözi a kolozsvári domonkos (később ferences) és a [[dés]]i mai református templom hajóinak alakítása.
==Forrás==
| |||