„Széfeddin Sefket bej” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Magyar –> Magyarok
a kvirtmínusz helyett nagykötő AWB
43. sor:
* Széfeddin Sefket bey, ''Keleti mozaik'' (vers). In : ''Ellenzék''. 1931. dec. 25. 8 old.
* Szeffedin Sefket bey, ''Séta a behavazott határban''. In : ''Ifjú Erdély'' [http://ifjuerdely.adatbank.transindex.ro/?action=szerzo&szid=396], 1931. 8. szám, p. 174. ([[Vers]])
* Szeffedin Sefket bey, ''Őszi elégia''. In : ''Ifjú Erdély'' [http://ifjuerdely.adatbank.transindex.ro/?action=szerzo&szid=396], 1931. 9—109–10. szám, p. 207. ([[Vers]])
* Szeffedin Sefket bey, ''Finálé; Esti - vallomás''. In : ''Ifjú Erdély'' [http://ifjuerdely.adatbank.transindex.ro/?action=szerzo&szid=396], [[1932]]. 7. szám, p. 141. ([[Vers]])
* Széfeddin Sefket bey, ''Pál fordulás. Keleti enteriőr'' (vers). In : ''Ellenzék''. 1932. júl. 24. 8 old.
49. sor:
* Széfeddin Sefket bey, ''Pontusi levél'' (vers). In : ''Ellenzék''. 1932. dec. 25.
* Széfeddin Sefket bey, ''Versek'', In : ''Ellenzék''. 1933. május 28.
* Szeffedin Sefket bey, ''Májusi dal; Anyám.'' In : ''Ifjú Erdély'' [http://ifjuerdely.adatbank.transindex.ro/?action=szerzo&szid=396], [[1931]]. 9—109–10. szám, p. 210. ([[Vers]])
* Szefy Sefket bey, ''Prológus''. In : ''Ifjú Erdély'' [http://ifjuerdely.adatbank.transindex.ro/?action=szerzo&szid=396], [[1930]]. 1—21–2. szám, p. 12. ([[Vers]])
* Szefy Sefket bey, ''Öreg-malom; [[Erdély]]i fenyők''. In : ''Ifjú Erdély'' [http://ifjuerdely.adatbank.transindex.ro/?action=szerzo&szid=396], [[1930]]. 11. szám, p. 259. ([[Vers]])
* Széfeddin Sefket Bey, ''Elrezdülő kép''. In : ''Hitel''. Félhavi szemle, [[1935]]. 5. sz., 11. old. [http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf1710.pdf]
137. sor:
 
== A Sefket-rejtély ==
A regénybe avagy inkább : filmbe illő, nem mindennapi életrajzi ívelés nem egy olyan elemet tartalmaz, amely a mindenkori befogadó kíváncsiságát fölébresztve, keleti titokzatosságú, szellemi arabeszkké, amolyan érdekfeszítő, nem kis fejtörést okozó, logikai talány-labirintussá varázsolja mind Széfeddin Sevket Tibor bej különben is rendkívüli, karizmatikus személyiségét, mind pedig az alkotóművész kiváltképp sokoldalú, irodalmi és filmtörténeti munkásságát.
 
A Sefket-életmű egészét motívumszerűen végigkísérő, első, meglepő, alkotásesztétikai állandót a tömérdek, nehezen nyomon követhető, keleti névváltozat, továbbá ezek nyugat-európai helyesírási normák szerint átírt alakja, valamint a roppant változatos művészi álnevek következetes használata képezi. Ebből a tényből kiindulva, azt a lehetőséget sem lehet teljes egyértelműséggel kizárni, miszerint az ötvenes évektől szárnyra kapott közel-keleti, egyiptomi s indiai filmgyártás némely hangzatos vagy kevésbé ismert művészneve (például az egyiptomi ''Fárid Sefki'' avagy a szíriai ''Faysal Al-Yasiri'' filmrendezők) mögött is valójában Széfeddin Sefket bej rejtőzhetett.