„Batthyáneum” változatai közötti eltérés

Batthyány Ignác maga is folytatott [[csillagászat]]i tanulmányokat, a csillagdát megfelelő helyiségekkel és a kor kiváló műszereivel szereltette fel. Nyilvános előadásokat rendelt el, amelyek vallás és nemzeti különbség nélkül mindenki számára szabadok voltak. Elrendelte továbbá, hogy a csillagász ne

csak a többi csillagásszal tartson fenn kapcsolatot, hanem megfigyeléseit minden évben kinyomtatva tegye közzé. Ezt biztosította az intézmény földszinti helyiségeiben elhelyezkedő saját nyomda.

== 20. századi története ==

[[1914]]-ben értékesebb könyveinek egy részét, [[1940]]-ben egyes kéziratait Magyarországra szállították. Az [[1930-as évek]]ben alapállományának egy részét eladták. [[1949]]-ben a román állam a gyűjteményt lezárta és [[1950]]-ben államosította. Azóta a romániai nemzeti könyvtárhoz tartozik és csak külön engedéllyel rendelkező kutatókat fogad. Egy kormányrendelet ugyan [[1998]]-ban elrendelte, hogy vissza kell szolgáltatni a püspökség jogutódjának, a [[Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség]]nek, de a rendeletet nem hajtották végre, mert a [[Szociáldemokrata Párt (Románia)|Szociáldemokrata Párt]] városi szervezete keresetet nyújtott be ellene. Azzal érveltek, hogy Batthyány Ignác az intézményt a püspökségre '''és''' Erdélyre hagyta. Az érvelést ugyan több bíróság is elutasította, de legfelsőbb fokon, [[2003]]-ban helyt adtak neki. Az érsekség a döntés ellen az [[Európai Emberjogi Bíróság]]hoz fordult.

 

A gyűjtemény legjelentősebb részlege a könyvtár, amelynek hatvanezer kötete között 927 kötetnyi kézirat és [[kódex]] és 565 [[ősnyomtatvány]] található. Itt őrzik a Románia területén található középkori latin kódexek 80%-át. Értékes bibliagyűjteménye hatszáz kötetes. A kódexgyűjtemény legértékesebb darabja a [[Codex aureus]], a [[lorschi bencés apátság]]ban [[812]]-ben, arany betűkkel írt [[Máté evangéliuma|Máté-]] és [[Márk evangéliuma|Márk-evangélium]]. A [[Gyulafehérvári-kódex]]ben [[glossza]]ként maradt fenn a [[Gyulafehérvári sorok]] nevű magyar nyelvemlék (1310–20). Itt őrzik a [[Döbrentei-kódex]] eredetijét és a [[Batthyány-kódex]]et, a legrégebbi ismert magyarországi kéziratos [[Protestantizmus|protestáns]] [[énekeskönyv]]et.

== Források ==

* [http://lexikon.katolikus.hu/B/Batthy%C3%A1neum.html ''Magyar katolikus lexikon'']

* [http://www.hhrf.org/gyrke/aktualis/2006/2/batthyaneum.html Tibori Szabó Zoltán: Batthyaneum: nem tudja használni könyvtárát az egyház. ''Szabadság'' 2006. július 18.]

* [http://mek.oszk.hu/03200/03231/html/varju.htm Varjú Elemér: A gyulafehérvári Batthyány-könyvtár. ''Magyar Könyvszemle'' 1899]

{{portál|Erdély|-}}