„Kopernikusz” változatai közötti eltérés

 

== Elmélete és művei ==

Kopernikusz görög nyelvtudása révén ismerkedett meg az i. e. III. században élt görög csillagász, a [[szamoszi Arisztarkhosz]] ideájával, mely szerint a Föld és a többi bolygó a Nap körül kering. 1510-ben már nagy vonalakban az ötlet nyomán kidolgozta a heliocentrikus világmodellt, melyről szóló tanulmányát ''Commentariolus'' címen kéziratos formában terjesztett. A mű kiadásán ekkor még töprengett Kopernikusz. Egyesek szerint az egyháztól való félelme miatt. Ez igaz, de nem úgy ahogy gondolnánk. Ez még a reneszánsz és nem Galilei kora. Tehát nem az egyházi üldözéstől félt, hanem attól, hogy nevetségessé válik a kortársak, egyház és tudósok (ami, akkoriban majdnem ugyanaz) előtt.

1539-ben azonban felkereste Georg Joachim Rhäticus, akinek sikerült meggyőznie Kopernikuszt elmélete publikálásának fontosságáról. Sőt Rhäticus, Kopernikusz engedélyével 1540-ben egy rövid tanulmányban, ''Narratio Prima'' címen ismertette a lengyel csillagász fő művében a ''De Revolutionibus Orbium Coelestium''-ban, Az égi pályák körforgásairól című könyvben kifejtendő nézeteket. Rhäticus 1542-ben Lipcsében kapott professzori állást, így a mű kiadásával kapcsolatos teendőkkel [[Andreas Osiander]] lutheránus papot bízta meg Nürnbergben. Osiander volt az, aki egy aláírás nélküli előszóban a heliocentrikus világképet nem a valóság leírásának, hanem csupán egy hipotézisnek állította be.