„Drancyi gyűjtőtábor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kategória:Franciaország történelme kategória hozzáadva (a HotCattel) |
jav, iw |
||
1. sor:
{{nincs forrás}}
{{forma|1=}}
A '''Drancy-i gettó''' egy gyűjtőtábor volt a második világháború alatt Párizs Drancy városrészében.
1940 decemberében egy befejezetlen, Párizs Drancy nevű külvárosában található építkezési területet választottak ki, hogy az később a legnagyobb gyűjtőközponttá, a Franciaországból deportálandó zsidók legjelentősebb átmeneti táborává (
Brunner megérkezése előtt a francia zsidószervezeteknek és a Vöröskeresztnek engedélye volt arra, hogy a Drancyban élőknek élelmiszert és viszonylagos kényelmet biztosítsanak, azonban Brunner letiltotta a további segélyeket, és lecsökkentette a rabok fejadagját. Addig, amíg végül a németek be nem tiltották a szabad vallásgyakorlatot, a gettólakói megünnepelhették a zsidó újévet (
Már 1941. augusztusától tevékenykedtek ellenállók a tábor területén. 1943 augusztusáig összesen 41 bennlakót sikerült megszöktetniük, és tervet dolgoztak ki arra is, hogy 70 rab, három műszakban menekülö alagutat ásson. A munkálatokat már majdnem teljesen befejezték, amikor a németek felfedezték az alagutat, és számtalan foglyot küldtek emiatt azonnal a halálba. ▼
▲Brunner megérkezése előtt a francia zsidószervezeteknek és a Vöröskeresztnek engedélye volt arra, hogy a Drancyban élőknek élelmiszert és viszonylagos kényelmet biztosítsanak, azonban Brunner letiltotta a további segélyeket, és lecsökkentette a rabok fejadagját. Addig, amíg végül a németek be nem tiltották a szabad vallásgyakorlatot, a gettólakói megünnepelhették a zsidó újévet ( Rosh Hashannah ) és az engesztelés napját ( Jom Kippur ), ezenfelül fenntartottak egy titkos iskolát a gyermekek számára, amely az 1943-as év kezdetéig működött, ekkor azonban felfedezték, és erőszakkal megszüntették.
▲Már 1941 augusztusától tevékenykedtek ellenállók a tábor területén. 1943 augusztusáig összesen 41 bennlakót sikerült megszöktetniük, és tervet dolgoztak ki arra is, hogy 70 rab, három műszakban menekülö alagutat ásson. A munkálatokat már majdnem teljesen befejezték, amikor a németek felfedezték az alagutat, és számtalan foglyot küldtek emiatt azonnal a halálba.
1944. augusztus 15-ről 16-ra virradóra, csupán egy héttel azelőtt, hogy a szövetségesek elérték volna Párizst, a Drancyban állomásozó németek elégettek minden terhelő dokumentumot, és elmenekültek, hátrahagyva a még fogva tartott 1543 rabot.
Raoul Nordling, a svéd főkonzul átvette a tábor feletti irányítást, és felkérte a Vöröskeresztet, hogy segítsen a bennlakókon.
A deportált zsidók emlékére egy emlékművet emeltek a tábor egykori főkapujával szemközti helyen.▼
▲A deportált zsidók emlékére egy emlékművet emeltek a tábor egykori főkapujával szemközti helyen.
[[Kategória:Franciaország történelme]]
[[Kategória:Párizs]]
[[en:Drancy internment camp]]
| |||