„Jakutok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szubcsonk |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Népcsoport
|group=Jakutok
57 ⟶ 56 sor:
|related=
}}
[[Jakutföld]] az Orosz föderáció tagköztársasága. Hivatalos nevén Szaha Köztársaság (Oroszul: Респу́блика Саха́ (Яку́тия), Respublika Sakha (Yakutiya); Sakha: Саха Республиката, Sakha Respublikata)
A jakutok a Szaha nyelvet beszélik ami a török nyelvcsalád északi ágába tartozik.
Területének északi határai a Henrietta szigetek, vízi határai a Laptev, és a Kelet-szibériai tengerek, valamint az északi Jeges tenger. Ezek a vizek az északi földrész leghidegebb és legjegesebb vizei, egy évben 9-10 hónapon keresztül jég borítja őket. Szárazföldi határai: Csukot Autonóm körzet, Magadan-i terület, Habarovszk-i terület, Amur-i terület, Csita-i terület, Irutszk-i terület, Evenk Autonóm körzet és a Taimir Autonóm körzet.
A köztársaság fővárosa [[Jakutszk]], lakosainak száma: 210 000 fő. Moszkvától való távolsága: 8468 km.
Területe: 3.103.200 km2, ennek több mint kétötöde az északi sarkkörön található. Lakossága: 949248 fő, népsűrűség: 0,3 fő/km2.
[[Jakutföld]] közigazgatásilag 35 uluszra (kerületre) osztható.<ref>Yakuts. Centre for Russian Studies. Retrieved 2006-10-26.</ref>
A köztársaság kiterjedése: K-NY irányba: 2500 km, É-D irányba 2000 km. Tengerpartjai hossza: 4500 km.
==Történelem==
A jakutok a 13. században Közép-Ázsiából vándoroltak be jelenlegi élőhelyükre.
Mongol és türk népek keveredése folytán alakultak ki. Leigázták a vadászó-gyűjtögető népeket és magukat ,, szahák,,-nak kezdték nevezni. A név eredete ismeretlen.
Az itt élő őslakos envenkek ( tunguzok ) a szahákat ,, jako,, nak nevezték el, és az [[oroszok]] ezt a nevet vették át 17. században.
Tigin, a Kangalask-i jakutok királya területet adományozott az [[oroszok]]nak a kölcsönös béke és az őslakosok leverése fejében.
A későbbi főváros [[Jakutszk]] gyökerét a lénai erőd képezte, amelyet [[1632]].-ben a kozák Pjotr Beketov építtetett.
[[1638]].-ban az Orosz kormány, Lenszkij Osztrog központtal egy új közigazgatási egységet hozott itt létre.
A mezőgazdaság alapjait azok a vallási csoportok hozták létre, melyeket erre a vidékre száműztek a 19. század második felében; búzát, zabot, krumplit termelve. Fő foglalkozásukra nézve nagyrészt nomádok, [[ló]]- és marhatenyésztésből élnek. A keresetágak közé sorolható még a vadászat a halászat és az ásatag állatmaradványok (mamutcsont) felkutatása is.
A gazdaság alapjait a szőrme kereskedelem fektette le.
[[1922]]. ápr. 27.-én a korábbi ,, Jakolsk föld ,,-t átnevezték Jakut ASZSZK-vá, majd [[1992]]-ben, Sakha ( Jakut ) Köztársaság-ként vonult be az Orosz Föderációba.
A lakosság etnikai megoszlása: ( 2002 )- jakutok 45,5%,- evenkek 1,9%,- evenek 1,2%,- dolganok 0,1%,- jukagirek 0,1%,- csukcsok 0,1 %,- oroszok 41,2%,- ukránok 3,6%,- egyéb 6,2%.<ref>SAKHA REPUBLIC (YAKUTIA)</ref>
==Földrajz, éghajlat==
[[Jakutföld]] 3 időzónában helyezkedik el, a [[budapest]]i időhőz képest 8,9 és 10 óra az időeltolódás.
Területének kétharmad része fennsík, illetve hegy a többi, pedig síkság. Legmagasabb pontja a Pobeda (Győzelem ) csúcs: 3147 méteres magasságával
[[Jakutföld]] majdnem teljes területe az örök fagy birodalmába tartozik, aminek átlagos vastagsága 300-400 méter, de van, ahol 1500 méter mély.
A klíma kontinentális, hosszú tél és rövid nyár jellemzi. A hőmérséklet különbség a leghidegebb januári hónap és a legmelegebb júliusi hónap között: 70-75°C. A tél 6,5-9 hónapig is tarthat. A leghidegebb téli hőmérséklet a keleti hegyláncokban -70° C is lehet.
Az átlagos januári hőmérséklet: -50° C, míg a júliusi + 19° C.
Az évi átlagos csapadék mennyiség, középső részeken 200 mm.
A rövid nyári hónapokat, a júniust és július, esetleg augusztust az állandó világosság jellemzi, míg a téli hónapokban sötétség van.
[[Jakutföld]]ön sok nagy folyó és kisebb méretű, hegyi folyó található, melyek teljes hossza 2.000.000 km. A tavak száma rendkívül sok, számuk elérheti a 800.000-t is.
A legnagyobb folyó a [[Léna]], 4400 km. hosszú.
[[Jakutföld]] területe négy földrajzi zónában helyezkedik el. Területének 80 %-a, erdős [[tajga]], a többi [[tundra]], erdős tundra, és sarki síkság.
Az erdős terület 85 %-t dauri vörösfenyő alkotja, de megtalálható itt a borovi fenyő, a cédrus, luc, nyírfa, nyárfa.
Legkiterjedtebb hegyláncait a Verhojanski-hegység alkotja, amely párhuzamosan fut a [[Léna]] folyóval, északon nagy körívet húzva az Ohotski tengertől a Laptev tengerig, valamint a Cserski, mely a Verhojanski hegylánctól keletre található. Itt található még a Kolima hegység, amely arany lelőhelyeiről nevezetes.[[Fájl:Ohuokhai.jpeg|jobbra|bélyegkép|]]
==Jegyzetek==
{{források}}
==Forrás==
* Kislexikon - Jakutok
| |||