„Pancsatantra” változatai közötti eltérés

{{újindátír}}

 

A mesék erkölcstana szinte a machiavellista államvezetés politikájának felel meg: nem a becsületes, hanem az okos cselekvés vezet célhoz: az eszes boldogul, a hiszékeny ostoba pórul jár. A mesék ugyanakkor nem cinikusak, csupán a józan életfelfogást képviselik a szanszkrit irodalomban akkoriban általánosan uralkodó kegyeskedő felfogással szemben. A mesékben szereplő állatok emberi típusok, illetve viszonylatok megtestesítői: az oroszlán az állatok királya és az [[india]]i [[maharadzsa|maharadzsák]] tükörképe, a sakál a miniszter hasonmása, a veréb és az elefánt viszálya pedig a kisember és a hatalmasok viszályát példázza. Nem csak állatmesék szerepelnek a gyűjteményben: található benne néhány novellamese is, elsősorban hiszékeny férjüket rászedő asszonyokról. E novellamesék szereplői minden esetben egyszerű emberek: városi polgárok, parasztok. A mű a többszörös keretelbeszélés technikájával dolgozik ([[az Ezeregyéjszaka meséi]]hez hasonlóan), egymásba ágyazza a történeteket. Szövege próza, amelybe igen sok, verses formájú bölcs mondás van iktatva. A történetek formailag e mondásokat fejtik ki, illetve ezek példázására szolgálnak.

 

 

== A Tantrákhjájiká ==

 

== Források ==

 

{{portál|ókor}}

 

 

[[en:Panchatantra]]