„Orvosi vény” változatai közötti eltérés

Az első szakácskönyv Európában, a Platina néven író olasz humanista, [[Bartolomeo Sacchi]] munkája latin nyelven, Rómában jelent meg, 1475-ben. Korábban, csak kéziratos receptgyűjtemények, leírásukban inkább csak ötletet adta az ételkészítéshez, csupán érzékeltették a hozzávalók mennyiségét, szóhasználatuk is régies, különösen a fűszerfélék között nehezen, vagy egyáltalán nem lehet kiigazodni. ALegtöbbször csak jelezték az ételkészítés anyagát és folyamatát, ezek a szakácskönyvek csak a „súgó" szerepét töltötték be. Az első német szakácskönyv 1485-től, indult, a Magyar kiadványra még 1695.ig kellett várni.

Az„Az első ismert magyar nyelvű nyomtatott szakácskönyv 1695-ben és 98-ban jelent meg Kassán, Kolozsváron és egy harmadik városban (Szakácsmesterségnek könyvecskéje, Misztótfalusi nyomda). Ez azonban - mint címlapja hirdeti - egy korábbi (ismeretlen kiadási dátumú) kiadás bővítése volt. Első étele a kolozsvári töltött káposzta. Sokáig ez volt az egyetlen nyomtatott szakácskönyv Többségében erdélyi ételeket írt le. A hozzávalók mennyiségét nem tüntette fel. Móra Ferencné (Walleshausen Ilonka), süteményes szakácskönyve volt az első, amelyik ezt megtette."