„Nursiai Szent Benedek” változatai közötti eltérés

[[Noricum]] tartományban született, előkelő szülőktől származott. Kezdetben [[Róma|Rómában]] tanult, de megelégelte a világi hívságokat, és később egy [[Subiaco|Subiacóhoz]] közeli barlangba vonult a világ elől, három év után pásztorok találtak rá. Abban a korszakban élt, amikor megszűnt a [[Római Birodalom]], helyette létrejött a keleti [[gót]] állam, élén [[Theodorik]] királlyal. [[529530]]-ben megalapítottakörül aalapította montecassinóimeg kolostort,saját éskolostorát kidolgoztaDél-Itáliában, annakMonte szabályrendszerét,Cassino amihegyén máig- a nyugatibencés szerzetességszerzetesrend alapjaanyakolostorát.

Életrajzát [[I. Gergely pápa|I. (Nagy Szent) Gergely pápa]] írta meg Dialógus című művének második kötetében. A szerző alapvetően kronologikus rendben halad Benedek életének elbeszélésben, akivel kapcsolatban fejlődéstörténetről beszélhetünk, nincs tematikus csoportosítás. Benedek csodák történnek vele megtérése után, küzdelmet folytat bűnös dolgokkal. Pl.: női kísértésre csalánbokorba ugrik vagy felismeri a neki szánt mérgezett ételeket és italokat. A monostor megalapítása után azonban már ő a forrása a csodáknak, de ezek sem nem térítő, sem nem gyógyító csodák. Benedek örök harcot vív a Sátánnal, ezért ő lesz a példája a tökéletes és legyőzhetetlen szentnek. Ezenkívül ő a közösségi élet szentje is, hiszen a szerzetesi életben teszi a csodákat, a rendnek mutat példát. A következő képességekkel rendelkezik: úrrá lesz a természet törvényein; jövőbelátó képesség; szimultán tudás más eseményekről; látja a [[Szentlélek|Szentlelket]], és a természetfölöttit; tud gondolatot olvasni; halála után két szerzetes tanúskodik róla ugyanúgy - egymástól függetlenül.