„Kumisz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a szóközhiány pótlás |
a Bot: következő hozzáadása: cs:Kumys; kozmetikai változtatások |
||
1. sor:
A '''kumisz''', kancatejből [[erjedés]] útján, kész kumisz vagy erjesztő anyagok (pl. sörélesztő) hozzáadásával készült [[szénsav]]ban gazdag édeskés [[alkoholok|szeszes ital]].<br />
Dél-[[Oroszország]]ban és [[Közép-Ázsia]] [[nomád]] népeinél ma is megszokott élvezeti cikk, tejfehér, kellemes, savanykás-édeskés és kissé csípős ízű, mivel folyamatosan erjedésben van és szénsav fejlődik benne.<br />
A [[honfoglalás]] előtti [[magyarság]] egyik legjellegzetesebb itala.
== Készítése ==
[[
{|{{széptáblázat}}
[[Sándor István (író)|Sándor István]], [[XVIII. század]]i magyar író a következőképp írja le a kumisz készítését [[1795]]-ben:
|''„Minden tejet, mihelyt kifejtik, azonnal kifőzik, és miként kihűl,<br />nagy bőredénybe töltik. Ebben az edényben még mindig az előbbeni savanyú<br />tejből egy kis maradék találkozik, melly a frisset kevés idő álatt<br />savanyúvá teszi... De szinte ebben álla a titok, hogy a tej a bor ízét megnyerje.”''
|}
[[
A művelet a lovak fejésével kezdődik. Jó esetben 3-4 liter [[tej]]et is leadhat a kanca.
A nyers tejet 10:3 arányban az oltóanyaghoz keverik, köpülik, majd legalább másfél órán keresztül mozgatják a tömlőt, hogy a kumisz jól összekeveredjen az oltóanyaggal.<br />
Oltóanyagként korábban erjesztett kumiszt, vagy előző évben eltett, szárított, már por alakú kumiszszármazékot használnak.
Így egy nap múltán enyhén savanykás ízű fiatal vagy ''gyenge kumiszt'' kapnak. Bőrtömlőkben vagy faedényekben még egy [[nap]]ig erjesztik.<br />
A tömlőket rendszerint lóbőrből vagy [[szarvasmarha|
Így erősen habzó és a gyümölcs[[észterek]]re emlékeztető szagú, gyengén [[alkohol]]os, ún. ''közepes erősségű kumiszt'' nyernek. További 3-5 napos erjesztéssel hígan folyó, savanyú ízű ''erős kumisz'' állítható elő. Az eredeti kumisz mikroflórája pálcika alakú tejsav[[baktériumok]]ból és [[élesztő]]kből áll. A kumiszra jellemző, hogy [[fehérje|fehérjéi]] igen finomra eloszlott állapotúak. Íze, illata és állománya az íróra emlékeztet. A nagy [[cukor]]tartalmú lótej kierjesztésével nyert termék szén-dioxidban gazdag, frissítő hatású.
30. sor:
* [[Szervetlen vegyület|szervetlen szilárd alkotórész]]: 1,07%
Az összetétel azonban az erjedés idejétől függően változhat. Erjedés közben folyton növekszik alkohol-, tejsav- és szabad szénsavtartalma, míg cukortartalma csökken. Az erősebb érett kumisz alkoholtartalma vetekedhet egy gyengébb [[bor]]éval is.<br />
A [[mongolok]] esetenként tejpálinkát, úgynevezett arkhit is párolnak a kumiszból.
== Története ==
[[
{{csonk-szakasz}}
[[Hérodotosz]] már az [[V. század]]ban tesz róla említést a [[szkíták]] kapcsán.
43. sor:
== Fogyasztásának biológiai okai ==
A kumisz fogyasztásának részben [[biológia]]i okai is vannak. A belső-ázsiai és [[mongoloid]] emberek [[Laktózérzékenység|
== Források ==
57. sor:
[[bg:Кумис]]
[[ca:Kumis]]
[[cs:Kumys]]
[[de:Kumys]]
[[eo:Kumiso]]
| |||