„Oszcilloszkóp” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
HA5LQ (vitalap | szerkesztései)
HA5LQ (vitalap | szerkesztései)
11. sor:
 
== Működési elve ==
'''''CRT (Cathode Ray Tube) oszcilloszkóp'''''
 
Egy [[katódsugárcső]] elektronágyújából kiindulva elektronnyaláb halad a képernyő felé. A katódsugárcső fókuszáló rendszere ezt az elektronnyalábot a képernyő belső felületén egy pontban (eltérítés nélkül a középpontban) gyűjti össze, ezen a helyen a képernyő fluoreszkáló bevonata fényt bocsát ki.
25. sor:
 
 
'''''Analóg tároló oszcilloszkóp'''''
 
Az analóg tároló oszcilloszkópba külön e célra fejlesztett tároló katódsugárcsövet (és a tárolást működtető áramköröket) építenek be. A tároló katódsugárcső típusától függően néhány másodperctől több óráig képes megtartani az ernyőre rajzolt képet. Ha a tárolás ki van kapcsolva, az oszcilloszkóp ugyanúgy működik, mint az ismertetett ART szkóp. A tárolás bekapcsolásakor az ernyőn megjelenő kép a tárolócső típusától és a beállításoktól függő ideig az ernyőn látható marad, így egyszeri lefutású jelek is vizsgálhatók. Ilyenkor indításra gyakran azt az üzemmódot használják, amikor csak az első trigger jel hatására indul meg a vízszintes eltérítés (single sweep).
 
 
'''''Analóg mintavevő oszcilloszkóp'''''
 
Az oszcilloszkóp (a függőleges erősítőfokozatok áramkörei, de maga a katódsugárcső is) határt szabnak az ernyőn megjeleníthető jel maximális frekvenciájának.
37. sor:
 
 
'''''Digitális mintavevő oszcilloszkóp (DSO)'''''
 
A digitális technika terjedése az oszcilloszkópok fejlődésére is kihatott. A vizsgálandó jelből (szükség szerinti erősítés után) periódusonként több mintát vesznek (ezt a mintavételezési módot, tehát amikor a mintavételi időköz kisebb, mint a periódusidő, valósidejű vagy real time mintavételezésnek nevezik), majd analóg-digitál átalakítóra (ADC) vezetik. (Jelenleg 8 bites ADC alkalmazása a szokásos, ez 256 jelszint megkülönböztetését teszi lehetővé.) A mintavételi időközönként kapott 8 bites (=1 byte) digitális értékeket rögzítik az oszcilloszkóp memóriájában, amely jelenleg ezertől akár több millió értéket képes tárolni. A tárolt értékeket a memóriából külön áramkör olvassa ki, és jeleníti meg a kijelzőn. CRT oszcilloszkópoknál a digitális értéket először digitál-analóg átalakítóra (DAC) kell vezetni, majd az annak a kimenetén kapott analóg jelet erősítik és vezetik a függőleges eltérítő lemezpárra.
51. sor:
A számítógéppel közvetlen (pl. USB - USB kábeles) kapcsolat is kialakítható, így a számítógép vezérelni tudja az oszcilloszkóp beállításait, ki tudja olvasni és fel tudja dolgozni a mérési adatokat.
 
A digitális adattárolás és kijelzés "közelebb hozta" egymáshoz az analóg jelet mérő oszcilloszkópot, ill. a csak digitális jelszinteket megkülönböztető logikai analizátort. Egyes gyártók e két funkciót egy műszerbe építik ('''MSO''' = Mixed Signal Oscilloscope).
 
 
'''''LCD (Liquid Crystal Display) oszcilloszkóp'''''
 
A digitális mintavevő oszcilloszkópban a jelalak tárolása digitálisan történik, ezért kínálkozik a digitálisan vezérelhető kijelző alkalmazása. A oszcilloszkópok digitális kijelzői LCD pontmátrixból állnak. A (korábban monokromatikus, újabban színes) képpontokat pixelnek nevezik. A 8 bites felbontásnak megfelelően a mai oszcilloszkóp kijelzők függőlegesen kb. 200 pixelt, vízszintesen 250-500 pixelt tartalmaznak a jelalak megjelenítésére (további pixelek szolgálhatnak feliratok, mérési eredmények kijelzésére).
60. sor:
Az LCD kijelző kis mélysége lehetővé teszi, hogy az LCD oszcilloszkóp mélysége (szemben a CRT csövesek 40-50 cm-ével) 10 cm körül alakuljon.
 
Az LCD kijelzős digitális mintavevő oszcilloszkópoknak már népes családjuk van, melyek különféle szolgáltatásokat nyújtanak. Pl. a '''DPO''' (Digital Phosphor Oscilloscope) kiküszöböli az LCD kijelzésnek néhány, a CRT oszcilloszkópokhoz képesti hátrányát.
 
== Csoportosítása ==