„Dorogi-medence” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rovi (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Rovi (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kép:Pilis hg.JPG|thumb|320px|A Dorogi-medence, előtérben [[Dorog]], a háttérben a [[Pilis (hegység)|Pilis]] vonulatai]]
A '''Dorogi-medence''' a [[Pilis (hegység)|Pilis]], a [[Gerecse]] és a [[Budai-hegység]] által közrefogott, északnyugatról részben nyitott árkos medence. Átlagos [[tengerszint feletti magasság]]a 110 és 250 m között alakul, fő vízfolyása a [[Kenyérmezői-patak]]
== Fekvése ==
A kistáj [[Komárom-Esztergom megye]] keleti és [[Pest megye]] északnyugati részén helyezkedik el a [[Vörösvári-árok|Vörösvári-árkot]] is magában foglaló Pilisi-medencék részeként, amely szerkezetileg a [[Dunazug-hegyvidék]] középtájhoz és a [[Dunántúli-középhegység]] nagytájhoz tartozik. Délnyugatról a [[Gerecse]] keleti nyúlványai (a Gete hegy), északkeletről a [[Pilis (hegység)|Pilis]] vonulatai, délkeletről a [[Budai-hegység]], a Vörösvári-árok irányában a Pilist és a Budai-hegységet, és egyben a két Pilisi-medencét is elválasztó [[Kopár-hágó]] határolja. A hágó alatt 780 m hosszú vasúti alagút található a [[Budapest-Esztergom vasútvonal]] részeként. Területe 120 km², felszíni vizeit az [[Esztergom]]nál a [[Duna|Dunába]] torkolló [[Kenyérmezői-patak]] vezeti el. A Budai-hegység északnyugati részén eredő patak 19 km hosszan folyik végig a medencében, [[vízgyűjtő terület]]e 136 km².
== Földtörténete ==
170 millió évvel ezelőtt, a [[triász]] időszakban még tenger borította a területet, a vízben élő szerves lények elhullva és a vízfenékre lerakódva több száz méter vastag [[mész]]réteget hoztak létre. Ebből keletkezett a [[dolomit]], majd a [[dachsteini mészkő]], ez utóbbi alkotja ma is a medence alaphegységét. A triász és a [[Jura (időszak)|jura]] határán lezajlott hegységképződés csak kis mértékben, viszont a jura és a [[Kréta (időszak)|kréta]] időszak határára becsült hegységképződés jelentősen érintette a területet, összerepedezett, megtört az alaphegység, erős oldalnyomás törte össze a dolomitot és mészkövet, a megtöredezett táblák északra billentek, így alakultak ki a mai kelet-nyugati / délkelet-északnyugati irányú, a medencét határoló mészkőhegyek (pl.: [[Strázsa-hegy]], Gete). A kréta-tenger visszahúzódása után felszínre került mészkövet a csapadék és a szél folyamatosan erodálta, a jura és a kréta időszak alatt felhalmozódott csekély mennyiségű üledéket teljesen lemosta, a csupaszon maradt mészkőbe behatolt a víz, így alakult ki a területre jellemző [[karsztvíz]]. Az [[eocén]] időszakra tehető a térség [[Kőszén|széntelepeinek]] kialakulása aminek alapanyagát a buja, trópusi növényzet adta, majd az eocén-tenger árasztotta el a területet, ebben az időszakban márga, [[agyag]] és [[homokkő]] rakódott le. Az eocén végén, a pireneusi hegységképződés idején a medence megemelkedett, szárazfölddé vált, így újabb [[erózió]] ment végbe. Az [[oligocén]] időszak alatt új rétegek, különböző agyagok és konglomerátumok rakódtak le, amikre vékony oligocén széntelep rakódott le, ezt a szénréteget az oligocén-tenger idején lerakódott agyagréteg, homokkő és [[márga]] fedte be. Az oligocén végén a térség végleg szárazfölddé vált, majd a negyedkor idején tomboló szélviharok simították el, fedték be [[lösz]]takaróval a medencét, amely így elnyerte mai formáját.
== Éghajlata ==
A kistáj [[éghajlat]]a mérsékelten hűvös és mérsékelten nedves, az éves [[nap]]fénytartam 1950 óra, az évi középhőmérséklet 9-9,8°C, [[Budapest]]nél egy árnyalatnyival csapadékosabb és hűvösebb, viszont hasonlóan napos. Az uralkodó [[szél]]irány északnyugati, azonban a medence északnyugat-délkeleti futásából adódóan a délkeleti szelek gyakorisága sem elenyésző.
== Népessége ==
26 ⟶ 33 sor:
*[http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.helysegnevtar Magyarország helységnévtára (2009)]
*[http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2010.pdf Magyarország helységnévtára (2010)]
*[http://www.dorog.hu/letoltesek/IVS.pdf Dorog Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2010. március 26.]
{{Portál|földrajz|-}}
[[Kategória:Dorog földrajza]]▼
[[Kategória:Pilis]]
[[Kategória:Budai-hegység]]
▲[[Kategória:Dorog földrajza]]
[[Kategória:Esztergom földrajza]]
[[Kategória:Komárom-Esztergom megye]]
| |||