„Eraviszkuszok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
|||
1. sor:
Az '''eraviszkuszok''' [[ókor]]i [[Illíria|illír]]-[[Kelták|kelta]] eredetű nép volt a mai [[Magyarország]] területén, a [[Dunántúl]] északkeleti részén, a [[Római Birodalom|
Már a római uralom előtt, az [[i. e. 1. század]]ban önálló pénzverést ([[bia]]i, [[tótfalu]]si, [[lágymányos]]i pénzleletek) és magas fokú tárgyi kultúrát fejlesztettek ki, amit a [[tabán]]i és [[békásmegyer]]i ásatások igazolnak.
10. sor:
Ebben az a Duna jobb partján, Budapest területén és környékén már sűrűn lakott vidék terült el. Itt, a [[Gellért-hegy]]en és annak északi és déli lejtőin állt a törzs politikai, gazdasági és vallási központja. A [[sánc]]cal védett [[oppidum]]ban részben a sziklákba vágott teraszokon épültek fel a [[föld]]ből, [[agyag]]ból vagy [[kő]]ből épített eraviszkusz épületek. Itt állt a latin feljegyzésekben ''Iuppiter Teutanusnak'' nevezett főisten szentélye is.
Az eraviszkuszok a terepnek megfelelően többféle típusú házat építettek. A Gellért-hely oldalában többségében téglalap alakú házakat építettek, a fa (főként [[tölgyfa]]) oszlopok és [[vessző]]fonatok alkotta vázra kívül-belül [[agyag]]ot tapasztottak, így szigetelték a falakat a hideg és a szél ellen. A Duna menti falusias, nagy kiterjedésű települések (például Szigetszentmiklós, Dunakeszi és
A Gellért-hegyi oppidum feltárásakor több lakóházban találtak kézimalmot, sütőkemencét és agyagból tapasztott [[tűzhely]]et. Ebből arra lehet következtetni, hogy a [[gabona|gabonát]] a házban őrölték meg, és az ételeket is bent készítették el. A gellérthegyi és a rómaiak érkezése után alapított tabáni telepeken talált állatcsont maradványok a háziállatok (ló, sertés, szarvasmarha, juh és kecske) tartására és a vadászat fontos szerepére utalnak.
38. sor:
==További irodalom==
*B. Bónis Éva: Die spätkeltische Siedlung Gellérthegy-Tabán in Budapest. Archaeologia Hungarica 47 (Budapest 1969)
*{{Eltűnt népek|42}}
*Pető Mária: A Gellérthegy története az őskortól napjainkig. (Gemini Budapest Kiadó, 2000).
*Szabó Miklós: A kelták nyomában Magyarországon. (Hereditas, Budapest 1971).
43 ⟶ 44 sor:
{{portál|ókor}}
[[Kategória:Ókori kelta népek]]
[[Kategória:A Kárpát-medence a honfoglalás előtt]]
| |||