„Artois-i grófság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
36. sor:
Mahaut halála után lányára, II. Johannára, majd tőle szintén lányára, III. Johannára szállt a grófság. III. Johanna férje IV. Odó burgundi herceg volt, haláluk után a hercegség és a grófság területeit unokájuk, I. Fülöp burgundi herceg kapta. Fülöp 1361-es halála után azonban Artois-t Margit, III. Johanna második lánya kapta, aki [[II. Lajos flamand gróf]]hoz ment feleségül, tehát Artois ismét flamand fennhatóság alá került. Azonban Lajos halála után az egész flamand grófságot és minden hozzá tartozó terület a burgundi hercegek fennhatósága alá került, amikor Lajos lánya és örököse, [[III. Margit flamand grófnő|III. Margit]] feleségül ment [[II. Fülöp burgundi herceg]]hez.
Ezt követően Fülöp leszármazottai, a Valois-házi burgundi hercegek uralták Artois-t egészen 1477-ig, amikor az utolsó herceg, [[Merész Károly]] január 5-én életét vesztette a nancy-i csata során. Artois-t a csatában győztes [[IX. Lajos francia király]] lefoglalta, de hamarosan Merész Károly lányával, [[Burgundi Mária]]val és férjével, [[I. Miksa német-római császár|Habsburg Miksával]] kellett megküzdenie, akik maguknak követelték a burgundi területeket. A két uralkodó seregei 1479-ben Guinegate mellett csaptak össze, és bár Miksa seregei győzedelmeskedtek, csak Flandriát tudta visszaszerezni. Artois-t és Franche-Comté grófságokról hivatalosan is lemondott az 1482-es arrasi békeszerződésben.
Azonban Lajos utóda, [[VIII. Károly francia király]] 1493-ban mindkét területről lemondott az akkor már német-római császár Miksa javára a senlis-i szerződésben. Ezt követően Artois a Német-Római Birodalom egyik tartománya lett, hivatalosan a [[Tizenhét Tartomány]] része volt (ahogyan akkor [[Németalföld]]et ismerték). 1556. után, amikor [[V. Károly német-római császár]] felosztotta birodalmát a Habsburg-ház osztrák és spanyol ága között, a spanyol Habsburgok uralkodtak itt. A németalföldi tartományokban hamarosan felkelés robbant ki a katolikus spanyol királyok uralma ellen, de 1579-ben Artois, Hainaut és Flandria déli része aláírta az [[Arrasi unió]] néven ismert szerződést, amelyben hűséget fogadtak a spanyol uralkodónak (az északi területek az [[Utrechti unió]] aláírásával kimondták függetlenségüket.
Az 1635-ös [[Francia-spanyol háborúk|francia-spanyol háború]] során [[XIII. Lajos francia király]] seregei elfoglalták Artois-t és az 1659-es pireneusi békeszerződésben hivatalosan is a francia korona fennhatósága alá került.
Az '''Artois grófja''' címet ezt követően már csak egy személy kapta meg: [[XV. Lajos francia király]] Unokája, Károly Fülöp, aki 1824-ig viselte ezt a címet, amikor bátyja halála után [[X. Károly francia király|X. Károly]] néven megkoronázták.
==Jegyzetek==
| |||