„Páter Béla” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
==Munkássága==
Első cikkeit főnöke és tanára, a
[[Kassa|Kassai]] tartózkodása idején több szakmai egyesületnél vállalt feladatot: titkára volt a Felső-Magyarországi Kertészeti Egyesületnek, a kassai Állatvédő Egyesületnek és a [[Magyarországi Kárpát-egyesület]] kassai szakosztályának. Ebben az időben hallgatói számára megszerkesztette ''Gazdasági Növénytani Vezérfonal'' c. kurzusát, ezenkívül több, mint száz írása jelent meg a korabeli szaklapok – a [[Természet Világa|''Természettudományi Közlöny'']], ''[[Köztelek]]'', ''Mezőgazdasági Szemle'' és ''Gyakorlati Mezőgazda'' – hasábjain.
33. sor:
Páter Béla Európa-szerte, sőt a tengeren túl is elismert botanikus és gyógynövényszakértő volt. Az általa alapított Kolozsvári Gyógynövénykísérleti Állomás mintájára hozták létre később, az akkori Ausztria területén, Bécsben és Prágában, majd a Trianon utáni Magyarországon a hasonló rendeltetésű intézményeket.
A Páter Béla vezetésével végzett kutatások: 8 mentafaj, 11 olajrózsa-faj; meghonosították a bolgár és francia olajrózsát, az angol, francia levendulát, a Mitcham és a japán mentát, a kínai rebarbarát. Kutatták a gyógynövények betegségeit és azok leküzdési módjait. Új specieseket honosítottak meg, magas illóolaj-tartalmú, minőségi fajokat.
Az 1920–1921-es román agrárreformot követően az állam szorgalmazta a gyógynövények termesztését a kisebb gazdaságokban
Gyógynövény-készítményei közül igen jelentősek voltak az ő nevével fémjelzett („Prof. dr. Páter-tea” gyógyszertári névvel forgalmazott) teakeverékek, ezek Európában is közismertek voltak.
40. sor:
Páter Béla számottevő közéleti tevékenységet fejtett ki. Elsőként vezette be a védnöksége alatt álló iskolákban a rendszeres iskolai tejszolgáltatást. Az 1920-as években újraszervezte a háborúban megsemmisült erdélyi méhészgazdálkodást.
Az [[Erdélyi Gazdasági Egyesület|Erdélyi Gazdasági Egyletben]] előbb igazgató-választmányi, 1925-től tiszteletbeli tag. Az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület|Erdélyi Múzeum-Egyesületnek]] választmányi tagja volt, majd [[Szádeczky-Kardoss Gyula]] halála után az egyesület Természettudományi Szakosztályának elnöki tisztét töltötte be. Az [[Erdélyi Kárpát-egyesület|Erdélyi Kárpát-Egyesületnek]] választmányi tagja, majd elnöke. [[Kolozsvár]] szabad királyi város törvényhatósági bizottságának tagja és a város gazdaságait ellenőrző
Sokat járt botanizálni a kolozsvári Bükk-erdőbe, az [[Erdélyi Kárpát-egyesület|Erdélyi Kárpát-Egyesület]] ([[Erdélyi Kárpát-egyesület|EKE]]) ''Erdély'' című folyóiratában ismertette az erdő növényvilágát. Az általa annyiszor bejárt útszakasznak az EKE vezetősége a Páter-út nevet adta, szintén őróla nevezték el a Bükkben a Páter-tetőt és a Páter-forrást.
66. sor:
* Milyen gyógynövényeket termesszen a kisgazda? (Budapest, 1909.)
* Die Heilpflanzenversuchsanstalt der landwirtschaftlichen Akademie in Kolozsvár (1914–1918.)
* La culture des
* A gyógynövénytermesztés rövid foglalatja (Kolozsvár, 1924.)
* La culture des plantes médicinales en Roumanie (Bukarest, 1925.)
* Prof. Dr. Páter újabb gyógyító teái és azok használata (magyar, német, román és orosz nyelven, Brassó, 1925.)
* Cultura mătrăgunei (A nadragulya termesztése, Bukarest, 1925.)
* Cultura plantelor medicinale (Gyógynövénytermesztés, 1926.)
* Plantele medicinale sălbatice (Vadon termő gyógynövények, 1927.)
* A gyümölcsfák téli ápolásáról (Nagyvárad, 1928.)
* A gyümölcsfák betegségei és ellenségei, valamint a gyümölcsfák terméketlenségének okai (Kolozsvár, 1929.)
| |||