|
==Életútja==
*Jogi 1910doktorátust és ügyvédi oklevelet szerzett, de ügyvédi gyakorlatot nem folytatott. 1906- tól 1917-ig a ''[[Népszava]]'', majd 1918-ban a ''Világ'' zenekritikusa volt. 1910 és 1918 között az Országos Munkásbiztosító Pénztár titkára. A modern magyar zene, [[Bartók Béla]] és [[Kodály Zoltán]] híve és lelkesítő támogatója írásaiban. Kiváló dal- és kabarékuplé-szerző, sanzonok elhíresülthíres zeneköltője, [[Ady Endre]] első megzenésítője, valamint később a baloldali mozgalmak szimpatizánsaként a munkásdal-irodalom egyik kiemelkedő alakja. A1919.ben, tanácskormányzása alatt[[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] idején meggyőződésből és segíteni akarásból szerepetvállalt vállalszerepet, így 1919-ben a művészeti ügyek kormánybiztosa, az államosított színházak ügyvivője leszlett. Egyebek mellett ő szerveziszervezte meg ekkor azt a háromtagú zenei direktóriumot, amelynek a tagjai [[Bartók Béla]], [[Dohnányi Ernő |Dohnányi]] és [[Kodály Zoltán]]voltak. A kommünben való érintettsége okán, az üldöztetések elől 1920-ban Bécsbe[[Bécs]]be emigrál.emigrált, Idővelidővel német, osztrák és svájci városokban hangversenyezhangversenyezett. ▼
A németországi egyre jobbra tolódó politikai közélet miatt 1931-ben visszatérvisszatért Budapestre. ▼* Jogi doktorátust és ügyvédi oklevelet szerzett, de ügyvédi gyakorlatot nem folytatott.
Ezt követően 12 éven keresztül élélt hazájában úgy megtűrtként, hogy hivatalosan színpad közelében sem tartózkodhat szintetartózkodhatott, dalait lassan elfeledikelfeledték, és feszítő némaság veszivette körül, zeneszerzői munkásságot nem fejthetfejthetett ki. NéhányCsak néhány bátor előadó, mint például a sanzonművészet két kimagasló egyénisége, [[Medgyaszay Vilma]] és [[Neményi Lili]] műsorántartotta tartjaműsorán Ady-dalait , de ez minden. Nyaranta a szélesre tárt ablakok mellett a [[Pasaréti út]]i házakból többen figyelhetikhallgathatták Reinitz elementáris zongorajátékát, amely hangok [[ Jávor Pál (színész)|Jávor Pál]] villájából szűrődnekszűrődtek ki. AEgészsége némaság betegséggé alakul bennemegrendült, s a pesti zsidó kórház állandó lakójáválakója leszlett. A közben életbe lépő törvények korábbi elszigeteltségét csak tetézik. Jó barátok, művészek, költők, írók, színészek és színésznők csöndes szeretete az egyetlen vékonyka szál, ami egy darabig ezen a földön ittmég tartjaéletben őttartotta. ▼* 1906-tól 1917-ig a ''[[Népszava]]'', majd 1918-ban a ''Világ'' zenekritikusa volt.
▲* 1910-1918 között az Országos Munkásbiztosító Pénztár titkára. A modern magyar zene, Bartók és Kodály híve és lelkesítő támogatója írásaiban. Kiváló dal- és kabarékuplé-szerző, sanzonok elhíresült zeneköltője, Ady első megzenésítője, valamint később a baloldali mozgalmak szimpatizánsaként a munkásdal-irodalom egyik kiemelkedő alakja. A tanácskormányzás alatt meggyőződésből és segíteni akarásból szerepet vállal, így 1919-ben a művészeti ügyek kormánybiztosa, az államosított színházak ügyvivője lesz. Egyebek mellett ő szervezi meg ekkor azt a háromtagú zenei direktóriumot, amelynek a tagjai [[Bartók Béla]], [[Dohnányi Ernő]] és [[Kodály Zoltán]]. A kommünben való érintettsége okán, az üldöztetések elől 1920-ban Bécsbe emigrál. Idővel német, osztrák és svájci városokban hangversenyez.
AztánReinitz 1942-től fogva már ez sem. Abbanabban a korban volt ő baloldali, amely korban ebből erényt nem lehetett kovácsolni. Amikor meg már lehetett volna, akkor csupán munkásdalait engedték szárnyalni, Ady istenes , és egészséges nemzeti tudatról valló megzenésített verseit túlzottan nacionalistának tartva, mellőzik valamelyesttartották. Például Ady-dalainak jó része a ma emberének ismeretlen, pedig nagy kincse sanzonirodalmunknak. Itthon kissé lenézett, és kevéssé művelt műfaj ma a sanzon; míg Párizsban a költészet mellett foglal helyet a Parnasszuson, addig nálunk a könnyű műfaj pecsétjével a „futottak még” kategóriában várja sorsa jobbra fordulását, Reinitz tengernyi sanzonjávalmagyar egyetembensanzonirodalomnak. ▼▲A németországi egyre jobbra tolódó politikai közélet miatt 1931-ben visszatér Budapestre.
▲Ezt követően 12 éven keresztül él hazájában úgy megtűrtként, hogy hivatalosan színpad közelében sem tartózkodhat szinte, dalait lassan elfeledik, és feszítő némaság veszi körül, zeneszerzői munkásságot nem fejthet ki. Néhány bátor előadó, mint például a sanzonművészet két kimagasló egyénisége, [[Medgyaszay Vilma]] és [[Neményi Lili]] műsorán tartja Ady-dalait, de ez minden. Nyaranta a szélesre tárt ablakok mellett a [[Pasaréti út]]i házakból többen figyelhetik Reinitz elementáris zongorajátékát, amely hangok [[Jávor Pál]] villájából szűrődnek ki. A némaság betegséggé alakul benne, s a pesti zsidó kórház állandó lakójává lesz. A közben életbe lépő törvények korábbi elszigeteltségét csak tetézik. Jó barátok, művészek, költők, írók, színészek és színésznők csöndes szeretete az egyetlen vékonyka szál, ami egy darabig ezen a földön itt tartja őt.
▲Aztán 1942-től fogva már ez sem. Abban a korban volt ő baloldali, amely korban ebből erényt nem lehetett kovácsolni. Amikor meg lehetett volna, akkor csupán munkásdalait engedték szárnyalni, Ady istenes, és egészséges nemzeti tudatról valló megzenésített verseit túlzottan nacionalistának tartva, mellőzik valamelyest. Például Ady-dalainak jó része a ma emberének ismeretlen, pedig nagy kincse sanzonirodalmunknak. Itthon kissé lenézett, és kevéssé művelt műfaj ma a sanzon; míg Párizsban a költészet mellett foglal helyet a Parnasszuson, addig nálunk a könnyű műfaj pecsétjével a „futottak még” kategóriában várja sorsa jobbra fordulását, Reinitz tengernyi sanzonjával egyetemben.
[[Fájl:Reinitz Béla sírja.jpg|bélyegkép|Reinitz Béla sírja [[Budapest]]en. ''Kozma utcai izraelita temető'': 5B-8-5.]]
==Főbb dalai, sanzonjai==
|
