Wikipédia

„I. Jahmesz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
213 296 szerkesztés
a [r2.5.2] Bot: következő hozzáadása: be-x-old:Яхмас I
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 780 szerkesztés
a [r2.5.2] Bot: következő módosítása: arz:أحموس الأول; kozmetikai változtatások
9. sor:
|Képaláírás=Jahmesz szobortöredéke a [[Metropolitan Museum of Art]] gyűjteményében
|Uralkodása=i. e. 1550–1525
|Prenomen=<hiero><-ra:nb-F9:t*t:-></hiero><br />''Nebpehtiré''<br />Az erő ura Ré
|Nomen=<hiero><-iaH-ms-s-></hiero><br />''Jahmesz''<br />A Hold gyermeke
|Apja=[[Szekenenré Ta-aa]]
|Anyja=[[Ahhotep]]
42. sor:
A háborúnak az Avarisz bevétele előtti eseményeire kevés a forrás. Majdnem minden, amit tudunk a [[Rhind matematikai papirusz]] nevű dokumentum hátoldalán fennmaradt naplószerű feljegyzésből ismert.<ref>Spalinger, Anthony J. ''War in Ancient Egypt: The New Kingdom'', p. 23. Blackwell Publishing, 2005.</ref> Maga a matematikai papirusz az utolsó előtti hükszósz király, [[I. Apepi]] 33. uralkodási évében íródott; hátoldalán a háborúról tanúskodó feljegyzések a 11. uralkodói évben, amiről korábban úgy tartották, Jahmesz uralkodási évére utal; ma inkább úgy gondolják, Apepi utódja, [[Hamudi]] uralkodásának 11. évében írták, mivel a papirusz az általa uralt [[Memphisz]] környékéről származhat, valamint Jahmeszre „déli fejedelem”-ként utal, nem királyként, ahogyan egy támogatója minden bizonnyal tette volna.<ref>Thomas Schneider, The Relative Chronology of the Middle Kingdom and the Hyksos Period (Dyns. 12-17)' in Erik Hornung, Rolf Krauss & David Warburton (editors), Ancient Egyptian Chronology (Handbook of Oriental Studies), Brill: 2006, p.195</ref> A feljegyzések szerint a 11. év ''„semu'' [aratás évszaka] második havában [[Héliopolisz]]t bevették; ''ahet'' [áradás évszakja] első hónapja 23. napján a déli herceg betört Tjaruba; 25. nap: azt beszélik, Tjarut bevették.”<ref>Shaw, op.cit., p.229</ref>
 
A Rhind papiruszból valamennyire kiviláglik Jahmesz stratégiája. Nem közvetlenül a hükszosz főváros ellen vonult; miután júliusban bevette Héliopoliszt, a Nílus-delta keleti részébe vonult, ahol októberben elfoglalta Tjarut, az Egyiptomból Kánaán felé vezető Hórusz-út mentén található jelentős határerődöt. Tjaru elfoglalásával elvágta a hükszószok lehetséges visszavonulási útját a Sínai felé, és elvágta őket a Kánaánból érkező segítségtől is.<ref name= "redfordp128" /><ref name = "Ahram">[http://weekly.ahram.org.eg/2005/755/he1.htm King of the Wild Frontier]. Elérés:2006. augusztus 23.</ref>
 
A hadjárat későbbi eseményeiről részletesebben egy másik Jahmesz tudósít, a [[Jahmesz, Abana fia]] néven ismert kapitány, aki a fáraó seregében szolgált. Az ő életrajzán kívül a fáraó abüdoszi reliefjei is betekintést nyújtanak az eseményekbe. Az alaposan megerősített Avariszt több ostrom után sikerült csak elfoglalni – Jahmesz 18. és 22. uralkodási éve között, miután a háború már kb. 30 éve tartott.<ref>Shaw, op.cit., p.226</ref> A harmadik és a végső, negyedik ostrom közt a fáraónak egy kisebb lázadást is el kellett fojtania Délen.<ref>Breasted, James Henry. ''Ancient Records of Egypt, Vol. II'', pp. 7–8. University of Chicago Press, Chicago, 1906.</ref> Avarisz eleste után a hükszószok kivonultak Egyiptomból. Jahmesz követte őket Dél-Palesztinába, ahol háromévi ostrom után bevette Saruhent.<ref name = "Grimal 193"/><ref>Redford, Donald B. ''History and Chronology of the 18th Dynasty of Egypt: Seven Studies'', pp. 46–49. University of Toronto Press, 1967.</ref> Ezzel végleg legyőzte a hükszószokat, nem kellett újabb támadásuktól tartani.<ref>Kákosy, op.cit., pp.132-133</ref><ref name="S231">Shaw, op.cit., p.231</ref>
76. sor:
 
== Múmiája ==
[[KépFájl:Ahmose-mummy-head.png|150px|thumb|Jahmesz múmiájának feje]]
Jahmesz sírjának helye ismeretlen, múmiáját a [[Deir el-Bahari]]-i rejtekhelyen ([[DB320]]) találták meg [[1881]]-ben, több más újbirodalmi fáraóéval együtt. A múmiát [[Gaston Maspero]] bontotta ki [[1886]]. [[június 9.|június 9-én]]. A múmiát egy cédrusfa koporsóban találták, melyen hieroglifákkal Jahmesz neve állt; múmiapólyáin hieratikus írással szintén szerepelt a neve. Bár a koporsó stílusában megfelel a korszaknak, láthatóan nem uralkodó számára készült, aranyozását pedig már az ókorban lelopták.<ref name = "Forbes1998p614">Forbes, Dennis C. ''Tombs, Treasures, Mummies: Seven Great Discoveries of Egyptian Archaeology'', p. 614. KMT Communications, Inc. 1998.</ref> Más királyimúmiákhoz hasonlóan valószínűleg az övét is a [[XXI. dinasztia]]beli [[II. Pinedzsem]] pap-király uralkodása alatt temették újra itt; Pinedzsem neve szintén megjelenik a múmiapólyákon. A múmia nyakában ''[[delphinium]]''virágokból font koszorú volt. A testben sírrablók kárt tettek, feje letört a testről és orra is betört.<ref>Smith, G Elliot. ''The Royal Mummies'', pp. 15–17. Duckworth, 2000 (reprint).</ref>
 
96. sor:
|NebtiHiero=<hiero>t:t-A53-F31-t-G43</hiero>
|AranyHiero=<hiero>S24:O34-N17:N17</hiero>
|Hórusz=''Aaheperu''<br />Hatalmasok az ő megnyilvánulásai
|Nebti=''Tutmeszut''<br />Tökéletes születésű
|Arany=''Tjesztaui''<br />Aki összeköti a Két Földet
|PrenomenHiero=<hiero>N5:nb-F9-t:t</hiero>
|Prenomen=''Nebpehtiré''<br />Az erő ura Ré
|NomenHiero=<hiero>N12-F31-s</hiero>
|Nomen=''Jahmesz''<br />A Hold gyermeke
}}
 
128. sor:
* Shaw, Ian. ''The Oxford History of Ancient Egypt''. Oxford University Press, 2000. ISBN 0-19-815034-2.
* Smith, G Elliot. ''The Royal Mummies'', Gerald Duckworth & Co Ltd., 2000. ISBN 0-7156-2959-X.
* Spalinger, Anthony J. ''War in Ancient Egypt: The New Kingdom.'' Blackwell Publishing, 2005. ISBN 14051137231-4051-1372-3
* Tyldesley, Joyce. ''Egypt's Golden Empire: The Age of the New Kingdom''. Headline Book Publishing Ltd., 2001. ISBN 0-7472-5160-6.
* Tyldesley, Joyce. ''The Private Lives of the Pharaohs''. Channel 4 Books, 2004. ISBN 0-7522-1903-0.
154. sor:
With the re-unification of Upper and Lower Egypt under Ahmose, a renewal of royal support for the arts and monumental construction occurred. Ahmose reportedly devoted a tenth of all the productive output towards the service of the [[Ancient Egyptian religion|traditional gods]],<ref name="Maspero">Maspero, Gaston. ''[http://www.gutenberg.org/files/17324/17324.txt History Of Egypt, Chaldaea, Syria, Babylonia, and Assyria], Volume 4 (of 12),'' Project Gutenberg EBook, Release Date: December 16, 2005. EBook #17324.</ref> reviving massive monumental constructions as well as the arts. However, as the defeat of the Hyksos occurred relatively late in Ahmose's reign, his subsequent building program likely lasted no more than seven years,<ref>Shaw, Ian. ''The Oxford History of Ancient Egypt'' p. 209. Oxford University Press, 2000.</ref> and much of what was started was probably finished by his son and successor Amenhotep I.<ref>Shaw, Ian. ''The Oxford History of Ancient Egypt'', p. 213. Oxford University Press, 2000.</ref>
 
Work from Ahmose's reign is made of much finer material than anything from the Second Intermediate Period, though the craftsmanship from his reign does not always match the best work from either the Old or Middle Kingdoms.<ref name="rice">Rice, Michael. ''Who's Who in Ancient Egypt'', p. 3. Routledge, 2001.</ref> With the Delta and Nubia under Egyptian control once more, access was gained to resources not available in Upper Egypt. [[Gold]] and [[silver]] were received from Nubia, [[Lapis Lazuli]] from distant parts of central Asia, [[Cedrus libani|cedar]] from [[Byblos]],<ref name = "Egypt. Museum 34001">Catalogue Général 34001, Egyptian Museum, Cairo.</ref> and in the [[Sinai Peninsula|Sinai]] the [[Serabit el-Khadim]] [[turquoise]] mines were reopened.<ref name= "Grimal 200">Grimal, Nicolas. ''A History of Ancient Egypt'' p. 200. Librairie Arthéme Fayard, 1988.</ref> Although the exact nature of the relationship between Egypt and Crete is uncertain, at least some [[Minoan civilization|Minoan]] designs have been found on objects from this period, and Egypt considered the [[Aegean Sea|Aegean]] to be part of its empire.<ref name = "Egypt. Museum 34001" /> Ahmose reopened the [[Tura (Egypt)|Tura]] [[limestone]] quarries to provide stone for monuments and used Asiatic [[cattle]] from [[Phoenicia]] to haul the stone, according to his quarry inscription.<ref name= "Quarry">[http://www.reshafim.org.il/ad/egypt/texts/quarry_inauguration.htm Quarry Inauguration], accessed July 28, 2006.</ref>
 
The art during Ahmose I's reign was similar to the [[Middle Kingdom of Egypt|Middle Kingdom]] royal Theban style,<ref name= "Rusman211">Edna R. Russman et al. ''Eternal Egypt: Masterworks of Ancient Art from the British Museum,'' pp. 210–211.</ref> and [[stele|stelae]] from this period were once more of the same quality.<ref name="Grimal 200"/> This reflects a possibly natural conservative tendency to revive fashions from the pre-Hyksos era. Despite this, only three positively identified statuary images of Ahmose I survive: a single [[shabti]] kept at the [[British Museum]], presumably from his tomb (which has never been positively located), and two life-size statues; one of which resides in the [[New York]] [[Metropolitan Museum]], the other in the [[Khartoum]] Museum.<ref name="Rusman211">Edna R. Russman et al. ''Eternal Egypt: Masterworks of Ancient Art from the British Museum.'' p. 210–211.</ref> All display slightly bulging eyes, a feature also present on selected stelae depicting the pharaoh. Based on style, a small limestone sphinx that resides at the [[National Museum of Scotland]], Edinburgh, has also been tentatively identified as representing Ahmose I.<ref>Russman, Edna A. "Art in Transition: The Rise of the Eighteenth Dynasty and the Emergence of the Thutmoside Style in Sculpture and Relief", <cite>Hatshepsut: From Queen to Pharaoh</cite>. p.24–25. The Metropolitan Museum of Art. 2005. ISBN 1-58839-173-6</ref>
 
The art of [[glass making]] is thought to have developed during Ahmose's reign. The oldest samples of glass appear to have been defective pieces of [[Egyptian faience|faience]], but intentional crafting of glass did not occur until the beginning of the 18th dynasty.<ref>Cooney, J. D. ''Glass Sculpture in Ancient Egypt.'' Journal of Glass Studies 2 (1960):11</ref> One of the earliest glass beads found contains the names of both Ahmose and Amenhotep I, written in a style dated to about the time of their reigns.<ref name="Gordonp296">Gordon, Andrew H. ''A Glass Bead of Ahmose and Amenhotep I.'' p. 296. Journal of Near Eastern Studies, vol. 41, no. 4, October 1982.</ref> If glassmaking was developed no earlier than Ahmose's reign and the first objects are dated to no later than his successor’s reign, it is quite likely that it was one of his subjects who developed the craft.<ref name="Gordonp296" />
165. sor:
Excavations at the site of Avaris by [[Manfred Bietak]] have shown that Ahmose had a palace constructed on the site of the former Hyksos capital city's fortifications. Bietak found fragmentary Minoan-style remains of the [[fresco]]es that once covered the walls of the palace; there has subsequently been much speculation as to what role this Aegean civilization may have played in terms of trade and in the arts.<ref>Shaw, Ian. ''The Oxford History of Ancient Egypt''. p208. Oxford University Press, 2000.</ref>
 
Under Ahmose's reign, the city of [[Thebes, Egypt|Thebes]] became the capital for the whole of Egypt, as it had been in the previous [[Middle Kingdom of Egypt|Middle Kingdom]]. It also became the center for a newly established professional [[civil service]], where there was a greater demand for scribes and the literate as the royal archives began to fill with accounts and reports.<ref>Tyldesley, Joyce. ''Egypt's Golden Empire: The Age of the New Kingdom'', pp. 18–19. Headline Book Publishing Ltd., 2001.</ref> Having Thebes as the capital was probably a strategic choice as it was located at the center of the country, the logical conclusion from having had to fight the Hyksos in the north as well as the Nubians to the south. Any future opposition at either border could be met easily.<ref name= "Maspero"/>
 
Perhaps the most important shift was a religious one: Thebes effectively became the religious as well as the political center of the country, its local god Amun credited with inspiring Ahmose in his victories over the Hyksos. The importance of the temple complex at Karnak (on the east bank of the Nile north of Thebes) grew and the importance of the previous cult of [[Ra]] based in [[Heliopolis (ancient)|Heliopolis]] diminished.<ref name = "Joyce2004 p100">Tyldesley, Joyce. ''The Private Lives of the Pharaohs'', p. 100. Channel 4 Books, 2004.</ref>
186. sor:
 
{{Link FA|en}}
{{Link FA|fr}}▼
{{Link FA|es}}
▲{{Link FA|fr}}
 
[[en:Ahmose I]]
[[ar:أحمس الأول]]
[[arz:احموسأحموس الاولالأول]]
[[az:I Ahmos]]
[[be:Яхмас I]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Jahmesz”