„Allotrópia” változatai közötti eltérés

Az '''allotrópia''' lényege, hogy egyes [[kémia]]i elemek különböző kristályszerkezetű, ill. relatív molekulatömegű ún. ''allotrópallotrop módosulatok''ban is előfordulhatnak. Az allotrópallotrop átalakulás [[fázisátalakulás]], amely egyes esetekben mindkét irányba végbemehet, más esetekben csak egy irányban lehetséges.

Az allotrópiára jó példa a [[szén]], amelynek módosulatai a [[grafit]], a [[gyémánt]] és a [[fullerén]]; az [[oxigén]] kétatomos és háromatomos molekulája (az [[ózon]]); a monoklin és rombos, ill. amorf [[kén]]; a vörös és a sárga [[foszfor]]. Az allotrópallotrop módosulatok [[fizika]]i és [[kémia]]i tulajdonságai (szín, sűrűség, olvadáspont, reakcióképesség stb.) eltérőek. Hasonló jelenség a kémiai vegyületek polimorfiája.

A kohászatban jelentős: a hőmérséklet (vagy a nyomás) változásával több [[fém]] [[atom]]jai is más-más kristályszerkezetben stabilak. A [[hőmérséklet]] növelésével az allotrópallotrop átalakulások egyre „lazább”, „nyitottabb” módosulatokat hoznak létre. Ez a folyamat a [[fém]] megolvadásával, majd a [[gáz]]zá alakulásával folytatódik.

{{DEFAULTSORT:AllotropiaAllotrópia}}