„Lignyi csata” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
41. sor:
Napóleon addig várt a támadás megindításával délután fél háromig, amíg meghallotta az ágyúzást Quatre Bras felől.A francia támadás erős ágyúzással kezdődött Fleurus irányából és pánikot keltett a porosz gyalogságban. A vonalaikra gyakorolt erős nyomást a Jagow 3. porosz ezrede nem bírta sokáig, fél óra alatt elveszítették St. Armand falut. Ekkor jött volna [[Michel Ney|Ney marsall]] nagy pillanata, hogy megjelenjen a poroszok jobbszárnyán. Ő azonban Quatre Bras-nál állt mert lekötötték Wellington folyamatosan növekvő csapatai. D'Erlon, Ney tartalékának parancsnoka éppen közeledett Quatre Bras irányába, hogy erősítést vigyen neki, amikor megérkezett Napóleon parancsa, hogy vonuljon Ligny-be, s támadja oldalba és hátba a poroszokat. D'Erlon, annak ellenére, hogy nem tetszettek neki az egymásnak ellentmondó parancsok, megfelelően teljesítette az utasítást. Mikor azonban a császár parancsának másolata megérkezett Ney-hez, az újra sürgönyözött, megparancsolva d’Erlonnak, hogy haladéktalanul térjen vissza Quatre Bras-ba. Ez a 20 000 fős hadtest mindkét csatatéren jótékony hatásúnak bizonyulhatott volna, de a délután azzal telt el, hogy ide-oda masírozott Ligny és Quatre Bras között, anélkül, hogy bármely hadszíntéren bevetették volna.
 
Napóleon Blücherrel vívott ütközete a klasszikus francia-porosz modell szerint haladt: a franciák kitartó támadásai a poroszok elkeseredett védekezésével szemben, hosszadalmas és makacs küzdelem. Délután három órakor Gérard IV. Francia hadteste kezdte el az elszánt öldöklést. Az erős porosz tüzérségi tűzben Pécheux francia tábornok 12. gyalogezredének sikerült elfoglalnia Ligny város templomát. A siekrértsikerért nagy árat kellett fizetniük: három oldalról kaptak hirtelen tüzérségi tüzet és rövid idő alatt elvesztettek 20 tisztet és 500 embert, így ki is vonták őket onnan.A francia tüzérség teljesen lángba borította a várost és házról-házra folyt az elkeseredett küzdelem. A császár reményeivel ellentétben a csata nem hozott villámgyors győzelmet. D'Erlon francia szárnyon való megjelenése arra késztette Vandamme-ot, hogy - nem tudván, kiről van szó - hozzáfogjon állásainak kiürítéséhez abban a meggyőződésben, hogy emberei ellen szemből és hátulról támadás készül. Ez lehetővé tette Blücher számára, hogy heves ellentámadást intézzen a centrum ellen, amit a Császári Gárda halálmegvető bátorságú bajonettrohama állított meg. A 72 éves porosz tábornoknak már nem maradt több esélye a győzelemre: felélte utolsó lovassági tartalékait, lova levetette a hátáról, és kis híján fogságba esett, serege valóban „gyalázatos” vereséget szenvedett. A porosz közép, ami egész nap kitartott, az estére összeomlott. A csapatok visszavonulás közben négyszög alakzatot vettek fel, hogy megküzdjenek a francia lovasság fel-felbukkanó ezredeivel.
 
A poroszok Lignynél mintegy 16.000 embert veszítettek, a franciák 12.000-t. Napóleon győztesnek mondhatta magát, de győzelme nem volt teljes, a poroszok vereséget szenvedtek és menekültek, de komoly üldözés nem volt, ezért összeszedhették magukat.