„Dorogi-medence” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rovi (vitalap | szerkesztései) |
Rovi (vitalap | szerkesztései) |
||
13. sor:
== Népessége ==
<ref>Klinger András (szerk.): Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 6. Komárom-Esztergom megye, Bp. 1995, ISBN 963-215-094-5</ref>
<ref>Klinger András (szerk.): Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 15. Pest megye, Bp. 2000</ref>
A medence 8 településének területe 107,71 km², a népessége 37 311 fő, [[népsűrűség]]e 346,4 fő/km² (2010), ami több mint háromszorosa az országos átlagnak, ez főként a sűrű beépítésű, urbanizált Dorognak köszönhető, amely a medence egyetlen [[város]]a. 1900-ban a kistáj népessége 8225 fő volt, ebből 3590 fő (43,6%) [[Szlovákok|szlovák]], 3516 fő (42,7%) [[Németek|német]] és 1030 fő (12,6%) [[Magyarok|magyar]] volt. A legtöbb magyar (477 fő) és német (1369 fő) Dorogon, a legtöbb szlovák (1743 fő) Kesztölcön élt. A [[huszadik század]] folyamán az [[ipar]]osodás, a [[szuburbanizáció]], az előbbiek által előidézett tömeges áttelepülés az ország magyar vidékeiről, a [[A németek kitelepítése|kitelepítések]] és [[Csehszlovák-magyar lakosságcsere|lakosságcserék]] következtében látványos volt a magyarság térnyerése; 2001-re a térség népessége 29 639 főre növekedett, ebből 27 861 fő (94%) vallotta magát magyarnak, 2290 fő (7,7%) szlováknak, 1230 fő (4,1%) németnek. A legtöbb magyar (12 019 fő) és német (524 fő) Dorogon, a legtöbb szlovák (1270 fő) Piliscséven élt. ''Lásd még: [[Dorog népessége]]''
== Települései ==
| |||