„Hagia Szophia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.6.5) (Bot: következő hozzáadása: hif:Hagia Sophia |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
59. sor:
[[Fájl:Istanbul.Hagia Sophia075.jpg|250px|thumb|[[Mozaik]] a Hagia Szophiában: Konstantin császár és I. Justiniánus császár műveikkel tisztelegnek Mária előtt.]]
[[Fájl:Byzantinischer Mosaizist um 1020 001.jpg|250px|thumb|[[Mozaik]] a Hagia Szophiában: Krisztus, IX. Konstantin és Zoe császárnő]]
[[Fájl:Haghia Sophia virgin irene john2.jpg|250px|thumb|[[Mozaik]] a Hagia Szophiában: [[II. János bizánci császár|II. János]] és [[Szent Piroska|Eirene császárné]] (Piroska) tisztelegnek
A templom bejáratául szolgáló bronzkaput [[880]]-ban készítették. Ez vezet a külső előcsarnokba ([[exonarthex]]), ahonnan két ajtó nyílik a tulajdonképpeni előcsarnokba ([[narthex]]). Az egyik ajtó fölött látható, a már török hódítók által is épen hagyott mozaik, amely [[Mária|Máriát]] ábrázolja a gyermek [[Jézus]]sal, jobbján [[I. Constantinus római császár|Konstantin]] császár a város makettjével, balján a templomépítő [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] császárt a Hagia Szophia másával.
96. sor:
[[Fájl:Hagia Sophia BW.jpg|200px|thumb|Így nézhetett ki eredetileg a Hagia Szophia]]
Az első nagy templomot [[II. Constantius]] – a városalapító [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] fia – itt építtette egy [[4. század|IV.századi]], kisebb (pogány) templom helyén. Az építkezés [[360]]-ban ért véget és az épületet Eudoxius [[pátriárka]] szentelte templommá. Az
[[404]]-ben megsemmisült, amikor [[június 20.|június 20-án]], az [[Aranyszájú Szent János]] [[püspök]] száműzésén felháborodott tömeg felgyújtotta. [[415]]-re [[II. Theodosius bizánci császár]] építette újjá. Ennek mértékéről keveset tudunk, a feltárásokat a jelenlegi épület műszaki állapota csak korlátozott mértékben teszi lehetővé. Az 1935-ben végzett ásatások alapján valószínűsíthető, hogy az újabb templomnak nem volt kettős előcsarnoka, a keleti részen kialakított narthex folyosójáról tárult fel a feltehetően öthajós belső tér.<ref name="auto_/hSnoHPJnpUeeXewNRkCzQ"/> A [[Nika-felkelés]] [[532]]-ben ismét lerombolta a bazilikát, melyet [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] felügyelete mellett, 5 év alatt az alapoktól kezdve teljesen újjáépítettek.
| |||