„Salzburgi Ünnepi Játékok” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
12. sor:
A fesztivál népszerűsége megszenvedte az [[Anschluss]]t 1938-ban, sok művész – maga Hoffmanstahl is – nem kívánatos személy lett Salzburgban, elmaradtak a külföldi nézők, és 1943-ban ideiglenesen fel is függesztették a megrendezését. A [[második világháború]] után a salzburgi fesztivált 1945-ben, közvetlenül a [[Győzelem napja#Európa: május 8.|győzelem napja]] után nyitották meg újra. Hofmannsthal ''Jedermann''ját ismét bemutatták, és azóta is minden évben műsorra kerül. Azok a művészek, akik a náci időkben nem voltak szívesen látottak – például [[Solti György]] és Rolf Liebermann –, visszatértek, és sikeres közreműködői voltak a fesztiválnak. 1946-tól ismét fellépett a Bécsi Állami Opera társulata és a Bécsi Filharmonikusok.
 
Az ünnepi játékok 1950-tól komoly állami és tartományi támogatásban részesül. 1960-ra megépítették a Großes Festspielhaust (Nagy Fesztiválpalota), melynek nézőtéren több mint 2200 néző fért el. A régi Festspielhaus elnevezése Kis Fesztiválpalota lett (2006-ban átépítették, és hivatalos neve Mozart-ház lett). A fesztivál újabb kori történetét két jelentős személyiség határozta meg: 1960-tól 1989-ig [[Herbert von Karajan]], 1990-től 2001-ig a belga Gérard Mortier. Karajan kétségkívüli zsarnoki természetével kimagasló színvonalú előadásokat volt képes elérni, a nemzetközi operairodalom számos darabját állította színpadra, bár működése vége felé már bizonyos stagnálás volt megfigyelhető. Mortier szélesebb, modernebb és provokatívabb műsorstruktúrát alakított ki, célkitűzése az volt, hogy a prózai színháznak ismét teret nyit, és az új fiatal nézői réteget is célba vette. Gérard Mortier utóda Peter Ruzicka lett, aki 2002-től 2006-ig töltötte be ezt a funkciót. Az ő direktorsága idején az egykori alapító tag, Richard Strauss művei is műsorra kerültek, ráadásul a náci időkben tiltott [[Erich Wolfgang Korngold]] és [[Alexander von Zemlinsky]] darabjait is bemutatták. 2006-ban pedig, Mozart születésének 205. évfordulója alkalmából, a salzburgi fesztivál Mozart mind a 22 operáját bemutatta (még a két befejezetlent is), mindet videóra vették és kiadták. 2009-ben a fesztiválra 250 ezer látogatót érkezett a világ 63 országából. A játékok 2010-ben ünnepelte kilencvenedik évadját.
 
A játékok 2010-ben ünnepelte kilencvenedik évadjátamelyre 250 ezer látogató érkezett a világ 72 országából.
2007 óta Jürgen Flimm a fesztivál intendánsa, a színházi vezető pedig Thomas Oberender. A fesztivált 1964 óta egy-egy fontos személyiség előadásával nyitják meg. Az előadók között [[Hanák Péter]] (1988), [[Göncz Árpád]] (1993) és [[Szabó István (filmrendező)|Szabó István]] (2004) is szerepelt.
 
2007-től óta2010-ig Jürgen Flimm volt a fesztivál intendánsa, a színháziakit vezetőSven-Eric pedigBechtolf Thomasvált Oberender2011-től. A fesztivált 1964 óta egy-egy fontos személyiség előadásával nyitják meg. Az előadók között [[Hanák Péter]] (1988), [[Göncz Árpád]] (1993) és [[Szabó István (filmrendező)|Szabó István]] (2004) is szerepelt.
 
A nyári fesztivál mellett 1973 óta – Herbert von Karajan kezdeményezésére – megrendezik a Salzburgi Pünkösdi Ünnepi Játékokat (akkor még Pünkösdi Koncertek néven) is a Nagy Festspielhausban, melynek keretében először Karajan vezényelt három koncertet a Berlini Filharmonikusok közreműködésével. 1983 óta más dirigensek is vezényelték a zenekart, többek között Solti György, [[Odzava Szeidzsi]] (Seiji Ozawa) és André Previn is. Később felléptek új zenekarok is, például a Chicago Symphony Orchestra és a London Symphony Orchestra. A Pünkösdi Ünnepi Játékok 2007-től a barokk zene és a korai klasszicista zene fesztiválja, művészeti vezetője, [[Riccardo Muti]].