„Salzburgi Ünnepi Játékok” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
 
== Történet ==
Az első salzburgi nyári fesztivált 1877-ben rendezték meg, míg a másodikra csak évtizedek múlva, 1910-ben került sor. Az évenként megrendezendő fesztivál megrendezésének gondolata először 1914-ben merült fel, amikor Friedrich Gehmacher és Heinrich Damisch hozott létre egy egyesületet, a Salzburger Festspielhaus-Gemeindét, amelys egy Mozart köré épülő zenei és drámafesztivál létrehozását tűztetűzték ki célul. Az elképzelés az [[első világháború]] miatt csak 1917-ben került újra napirendre. Ekkor [[Max Reinhardt]], a híres színházi rendező javasolta a fesztivál megrendezését, majd [[Hugo von Hofmannsthal]], a költő és drámaíró, konkrét programjavaslattal is előállt. Az ötlethez támogatóként csatlakozott még [[Richard Strauss]] zeneszerző, Alfred Roller díszlettervező és Franz Schalk karmester, bécsi operaigazgató is.
 
Az első előadásra 1920. augusztus 22-én került sor, amikor Hoffmanstahl darabját, a ''Jedermann'' (Akárki) című misztériumjátékot adták elő a székesegyház előtti téren (Domplatz, Dóm tér), Max Reinhardt rendezésében. Az előadás hagyományt teremtett, a ''Jedermann''t azóta is mindig a Domplatzon adják elő. 1921-ben megismételték ezt a produkciót, és volt még néhány koncert is. 1922-ben újabb hagyomány kezdődött: a fesztivál gerinceként négy [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]]-operát mutattak be, de természetesen más szerzőjű előadások is voltak. Ekkoriban ideiglenes játszóhelyként a Hofstallkasernét használták. A fesztiválnak pénzügyi nehézségekkel kellett megküzdenie, például 1923-ban csak [[Molière]] ''Képzelt beteg''jét tudták finanszírozni.
 
1926-ban a Felsenreitschule (Sziklába vájt lovasiskola) is a rendezvény helyszíne lett, 1927-re pedig – a Hofstallkaserne megszerzésével és átalakításával létrejött a Salzburger Festspielhaus (Fesztiválpalota). Azzal, hogy az operák, a drámák és a zenei előadások számára méltó helyszínt sikerült létrehozni, a fesztivál hírneve és elismertsége egyre emelkedett. A zenei repertoár elsősorban Mozart műveire épült, de más komponisták darabjai is színre kerültek, például [[Giuseppe Verdi|Verdi]] ''[[Falstaff]]''ja és [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]] ''[[Fidelio|Fideliója]]''. Az 1928-as fesztiválplakáton jelent meg először az a fesztiváljelkép vagy logó (Poldi Woytek grafikus alkotása), amit a mai napig is használnak., majd 1936-ban Joseph Messner megkomponálta azt a fanfárt, amely máig a fesztivál hivatalos dallama.
 
Az 1934 és 1937 közötti évek a fesztivál aranykorának számít, amikor a világ vezető karmesterei, [[Arturo Toscanini]] és [[Bruno Walter]] dirigáltak remek előadásokat. Érdekes fellépések, illetve bemutatók is voltak Salzburgban. Például 1936-ban bemutatkozott a fesztiválon, a Felsenreitschuléban a Trapp család kórusa, és ebből a történetből született ''[[A muzsika hangja]]'' című musical és film. 1937-ben Boyd Neel és zenekara bemutatta [[Benjamin Britten]] ''Változatok egy Frank Bridge-témára'' című művét.
 
A fesztivál népszerűsége megszenvedte az [[Anschluss]]t 1938-ban, sok művész – maga Hoffmanstahl is – nem kívánatos személy lett Salzburgban, elmaradtak a külföldi nézők, és 1943-ban ideiglenesen fel is függesztették a megrendezését. A [[második világháború]] után a salzburgi fesztivált 1945-ben, közvetlenül a [[Győzelem napja#Európa: május 8.|győzelem napja]] után nyitották meg újra. Hofmannsthal ''Jedermann''ját ismét bemutatták, és azóta is minden évben műsorra kerül. Azok a művészek, akik a náci időkben nem voltak szívesen látottak – például [[Solti György]] és Rolf Liebermann –, visszatértek, és sikeres közreműködői voltak a fesztiválnak. 1946-tól ismét fellépett a Bécsi Állami Opera társulata és a Bécsi Filharmonikusok.
 
Az ünnepi játékok 1950-tól komoly állami és tartományi támogatásban részesül. 1960-ra megépítették a Großes Festspielhaust (Nagy Fesztiválpalota), melynek nézőtéren több mint 2200 néző fértfér el. A régi Festspielhaus elnevezése Kis Fesztiválpalota lett (2006-ban átépítették, és a hivatalos neve Mozart-ház lett). A fesztivál újabb kori történetét két jelentős személyiség határozta meg: 1960-tól 1989-ig [[Herbert von Karajan]], 1990-től 2001-ig a belga Gérard Mortier. Karajan kétségkívülikétség kívüli zsarnoki természetével kimagasló színvonalú előadásokat volt képes elérni, a nemzetközi operairodalom számos darabját állította színpadra, bár működése vége felé már bizonyos stagnálás volt megfigyelhető. Mortier szélesebb, modernebb és provokatívabb műsorstruktúrát alakított ki, célkitűzése az volt, hogy a prózai színháznak ismét teret nyit, és célba vette az új fiatal nézői réteget is célba vette. Gérard Mortier utóda Peter Ruzicka lett, aki 2002-től 2006-ig töltötte be ezt a funkciót. Az ő direktorsága idején az egykori alapító tag, Richard Strauss művei is műsorra kerültek, ráadásul a náci időkben tiltott [[Erich Wolfgang Korngold]] és [[Alexander von Zemlinsky]] darabjait is bemutatták. 2006-ban, a fesztivál történetének legnagyobb pedigvállalkozásaként, Mozart születésének 205. évfordulója alkalmából, a salzburgi fesztivál Mozart mind a 22 operáját bemutattabemutatták (még a két befejezetlent is), mindet videóra vették és még abban az évben kiadták.
 
2007-től 2010-ig Jürgen Flimm volt a fesztivál intendánsa, akit 2011-től Sven-Eric Bechtolf vált 2011-től. A fesztivált 1964 óta mindig egy-egy fontos személyiség előadásával nyitják meg. Az előadók között [[Hanák Péter]] (1988), [[Göncz Árpád]] (1993) és [[Szabó István (filmrendező)|Szabó István]] (2004) is szerepelt.
 
A játékok 2010-ben ünnepelte kilencvenedik évadját, amelyre 250 ezer látogató érkezett a világ 72 országából.
 
== Pünkösdi Ünnepi Játékok ==
A nyári fesztivál mellett 1973 óta – Herbert von Karajan kezdeményezésére – megrendezik a Salzburgi Pünkösdi Ünnepi Játékokat (akkor még Pünkösdi Koncertek néven) is a Nagy Festspielhausban, melynek keretében először Karajan vezényelt három koncertet a Berlini Filharmonikusok közreműködésével. 1983 óta más dirigensek is vezényelték a zenekart, többek között Solti György, [[Odzava Szeidzsi]] (Seiji Ozawa) és André Previn is. Később felléptek új zenekarok is, például a Chicago[[Londoni SymphonySzimfonikus OrchestraZenekar]] és a London[[Chicagói SymphonySzimfonikus OrchestraZenekar]]. A Pünkösdi Ünnepi Játékok 2007-től a barokk zene és a korai klasszicista zene fesztiválja, művészeti vezetője, [[Riccardo Muti]].
 
== Források ==