„Nyiry István (természettudós)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szóism.
a Elüt
9. sor:
[[Természettudomány]]os gondolkodását [[Friedrich Wilhelm Joseph Schelling]] nézetei alakították, valamint nagy hatással volt rá a schellingi tanokat [[panteizmus|panteisztikus]] rendszerré szintetizáló [[Karl Christian Friedrich Krause]], akivel levelezésben állt. A sárospataki iskolában a természettudományokat oktató [[Barczafalvi Szabó Dávid]] és a bölcseleti előadásokat tartó [[Szentgyörgyi István]] szintén hatással voltak szemléletére. Érdeklődése szerteágazó volt, tanulmányaiban vizsgált általános [[földrajztudomány|természetföldrajzi]] kérdéseket, a [[földrengés]]ek okait, foglalkozott [[csillagászat]]tal, az [[üstökös]]ökkel és az [[árapály]]jelenséggel.
 
Alapvető [[matematika|mennyiségtani]] áttekintései és tankönyvei mellett legfőképpen alkalmazott matematikával foglalkozott. Tanulmányozta a [[matematikai statisztika]] alapjait, a [[demográfia]]i és gazdaságstatisztikai adatsorok számítási módját, vizsgálta az építmények [[mechanika]]i és [[statika]]i jellemzőtjellemzőit, több képletet is kidolgozott a [[híd]]szerkezetekben fellépő támaszerők és feszültségek kiszámításához. Tudományos munkásságának mai szemmel sajátos terméke 1819-ben megjelent írása, melyben felvázolta a [[biblia]]i események idősorát, s ennek eredményeként az első ember teremtését i. e. 4200 körülre tette.
 
[[Filozófia]]i elgondolásai [[Immanuel Kant|kantiánus]] alapokon álltak, latin nyelvű munkáiban áttekintette a filozófiai iskolák történetét [[John Locke|Locke]]-tól [[David Hume|Hume]]-on és [[Immanuel Kant|Kanton]] át [[Johann Gottlieb Fichte|Fichtéig]], de foglalkozott [[nyelvfilozófia|nyelvfilozófiával]], [[esztétika|esztétikával]] és a [[pszichológia]] bölcseleti alapjaival is.