|
Rumai '''Preisz Hugó''' ([[Ruma]], [[1860]]. [[szeptember 21.]] – [[Budapest]], [[1940]]. [[július 5.]]) orvos, állatorvos, bakteriológus, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. A magyarországi bakteriológiai kutatások úttörő jelentőségű alakja.
== Életútja ==
A Budapesti TudományegyetemTudományegyetemen szerzett orvosi karának elvégzése utánoklevelet 1885-tőlben, 1901-igs az egyetem kórbonctani intézetének gyakornoka, majd törvényszékimég orvostaniugyanabban intézetébenaz voltévben gyakornokmásodik, illetve1887-ben első tanársegéde lett. 1888-ban a törvényszaki orvostani intézethez került át mint első tanársegéd, 1889–1890-ben pedig már a II. számú sebészeti klinikán tevékenykedett, a tanév végén műtősebészi noklevelet szerzett. 1890–1891-ben tett külföldi tanulmányútja során németországi, belgiumi és franciaországi kutatóintézeteket és laoratóriumokat látogatott végig. Hazatértekor, 1891-ben az Állatorvosi Főiskola bakteriológiai intézetének vezetésével bízták meg, sa feladatot 1906-ig látta el ezt a feladatot. Ezzel párhuzamosan 1894-ben az Állatorvosi FőiskolaFőiskolán a bakteriológia nyilvános rendkívüli tanára lett, 1895 és 1906 között pedig a bakteriológia tanszékvezető nyilvános rendes tanáratanáraként voltfolytatta az oktatómunkát. 1906-ban<!--MÉL.: 1907-ben--> visszatért a Budapesti Tudományegyetem orvosi karára, s 1931-iges nyugdíjazásáig<!--MNL: 1936-ig--> a bakteriológia, egyidejűleg 1914-től 1931-ig az általános kór- és gyógytan nyilvános rendes tanára volt. AzEgyidejűleg 1906 és 1931 között az e tanszékekből álló általános kórtani és bakteriológiai intézet igazgatói posztját is betöltötte. 1912–1914-ben az orvostudományi kar dékáni, az 1926/1927-es tanévben pedig a tudományegyetem rektori hivatalátfeladatait töltötteis beellátta.
1896-tól tagja volt az Igazságügyi Tanácsnak, 1897-től pedig az Országos Közegészségügyi Tanácsnak.
== Munkássága ==
JelentősekPályája általánoskorai szakaszában belgyógyászati patológiával, főként a szívműködés rendellenességeivel foglalkozott. Érdeklődése az 1890-es évek elején fordult a kor egyik új orvosbiológiai tudománya, a bakteriológia felé. Általános bakteriológiai kutatásai, melyekfőként a bakteriofágiárabakteriofágia éskérdéskörére irányultak, de behatóan tanulmányozta a lépfene-baktériumok eltérőburoktermelése hatásmechanizmusainakés virulenciája (fertőzőképessége) közötti kapcsolatrendszert, s meghatározta a spóratermelés intenzitását feltárásárabefolyásoló vonatkoztakfeltételeket. Az állatorvosi bakteriológiában fő szakterülete a szarvasmarhák és sertések fertőző betegségeibetegségeinek, így például a szarvasmarha-gümőkór, a pasteurellosis kóroktana és bakteriológiai vizsgálata volt. Nocardtól függetlenül, saját kutatásaira támaszkodva leírta a rágcsálók pszeudotuberkulózisának kórokozóját (Preisz–Nocard-baktérium). Kísérleteket végzett a mallein diagnosztikai alkalmazásával kapcsolatban, valamint a sertéspestist túlélt állatok és vérsavójuk ellenanyag-tartalmának összefüggéseit vizsgálta. Nevéhez fűződik a földművelésügyi minisztérium szervezeti keretei közé tartozó bakteriológiai intézet<!--MOrvÉlLex: állomások--> megszervezése és felállítása.
Jelentős szerológiai munkássága is, az egyetemi bakteriológiai intézetek vezetőjeként évtizedeken át irányította atöbb diftériahumán- ellenés védőállatorvosi szérumdiagnosztikum előállításielőállítását, a diftéria elleni munkálataitvédőszérum, az első világháború alattidején pedig élére állt a kolera- és hastífusz elleni oltóanyag-termelés infrastrukturális hátterének megszervezésénektermelését.
=== Társasági tagságai és elismerései ===
1912-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1923-ban rendes tagjává választották. 1916-tól rendes, majd 1929-től tiszteleti tagja volt a Szent István Akadémiának, 1915-től haláláig választmányi tagként, 1927-től 1931-ig az élettani, 1927-től 1938-ig a mikrobiológiai szakosztály elnökeként vett részt a Magyar Természettudományi Társulat munkájában. Emellett tiszteleti tagja volt a debreceni Tisza István Tudományos Társaságnak, alelnöke a Budapesti Orvosegyesületnek, a bécsi mikrobiológiai társaság pedig levelező tagjai sorába választotta.
1912-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1923-ban rendes tagjává választották.
Tudományos érdemei elismeréseként 1918-ban magyar nemességet szerzett, ekkor vette fel a ''rumai'' előnevet. 1937-ben a debreceni egyetem díszdoktorává avatták.
=== Főbb művei ===
*{{CitLib|tit=A szív fejlődési rendellenességeiről |loc=Budapest |ann=1885}}
*{{CitLib|tit=Adatok a veleszületett szívbajok tanához |loc=Budapest |ann=1890}}
*{{CitLib|tit=Összehasonlító tanulmányok a bacillaris pseudotuberculossokrólpseudotuberculosisokról |loc=Budapest |ann=1893}}
*{{CitLib|tit=A gyermekek diftériás hüléseiről |loc=Budapest |ann=1895}}
*{{CitLib|tit=Tanulmányok a sertéspestis és sertésseptikaemia (sertéskolera és sertésvész) okára vonatkozólag |loc=Budapest |ann=1897}}
*{{CitLib|tit=A pestisről |loc=Budapest |ann=1900}}
*{{CitLib|tit=Vizsgálatok a lépfenebacillus variálásáról és szelidülésének mibenlétéről |loc=Eger |ann=1911}}
*{{CitLib|tit=Kórtani jegyzetek I–II |ass=összeáll. Szappanyos Béla |loc=Budapest |ann=1922–1925}}
*{{CitLib|tit=[[Tangl Ferenc]] r. tag emlékezete |loc=Budapest |ann=1924}}
*{{CitLib|tit=Die Bakteriophagie vornehmlich auf Grund eigener Untersuchungen |loc=Jena |ann=1925}}
*{{CitLib|tit=Az infectio és immunitás tanának elemei |loc=Budapest |ann=1936}}
*{{MNL|15|101–102}}
*{{MOrvÉlLex|1|296}}
*{{ÚMÉL|5|461–462}}
== További irodalom ==
| 