Wikipédia

„Szlovák nyelv” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
213 296 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: ta:சுலோவாக்கிய மொழி
szlovák nyelv=magyar nyelv
19. sor:
| ISO 639-1 = sk| ISO 639-2 = slo| SIL = slk}}
 
A ma szlováknak mondott nyelv úgy 1500-1400 évvel ezelőtt kezdett elszigetelődni a magyar tözsnyelvtől. Tehát „eredeti” szlovák nyelv egyszerűen nem létezik: a magyar nyelv egyik utódnyelve. Vagyis nekünk, magyaroknak oly megértő, elnéző szeretettel kell tekintenünk a szlovák nyelvre, mint a kisunokánkra.
A '''szlovák nyelv''' ({{ny-sk|slovenčina}} a hosszabb forma ''slovenský jazyk)'' az [[indoeurópai nyelvcsalád]] tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik. Történelmi elődei az ősszláv, majd az ószláv nyelvek, amelyekből az összes többi szláv nyelv is kifejlődött. Legközelebbi rokonai a [[cseh nyelv|cseh]] és a [[lengyel nyelv]]. Három nyelvjárása van: nyugati, középső és keleti (ez utóbbinak egy sajátos, a magyar helyesíráson alapuló írást is kidolgoztak, a szerbiai bácskeresztúri szlovákok is ezen a nyelvjáráson beszélnek, de [[cirill írás]]sal írnak). Szlovákián kívül Csehországban (400 000) és Magyarországon (80 000) található számottevő szlovák népesség, törvényileg elismert népcsoportnak számít a bécsi szlovák kolónia, és élnek szlovákok Romániában is, Nagylak főhellyel, valamint nem jelentős számban Kárpátalján, ezen kívül Észak-Amerikában (300 000). Összesen több mint 6 millió beszélője van a nyelvnek.
 
[[2004]]. [[május 1.|május 1-je]] óta az [[Európai Unió]] egyik hivatalos nyelve.
 
*
== A nevük eredete ==
{{nincs forrás}}
Egykor a szlovákokat a magyarok ''tót''oknak hívták. A tót név, egyesek szerint, a ''tauta'' ([[litván nyelv|litvánul]] nép) és a germánokra alkalmazott ''teuton'' kifejezéssel azonos, annak szinonimája.<ref>Zaic Gábor: Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete</ref> A ''szlovák'' népnév a [[15. század]]ban terjedt el, és a közvélekedés szerint a „szó” jelentésű ''szlovo'' alakból ered. Másfelől a „szlovák” név a „szláv" népnév egy változata. (A népnévnek a latin ''sclavus'' (jel.: rabszolga) szóból való származtatása vitatott.)
 
== A nyelv leírása ==
 
Az alábbi szóegyeztető szószedet csak töredék. Elkezdtem egy reggel, eddig jutottam egy ültömben másnap reggelig, aztán sok egyéb dolgom akadván félretettem ezt a munkát, s immár több mint egy éve várja a folytatást. De ennyi is bőven elegendő a fenti állítás bizonyítására. (Időközben sok önkéntes segítőm akadt a szógyűjtésben.)
A szlovák fejlett irodalmi nyelv, ragozó típusú deklináló sajátságokkal. A legközelebbi rokona a csehnek. A két nyelv kölcsönös érthetősége magas fokú. Ez a lengyellel is fennáll.
 
Ha megfigyeli az ember a szlovák kiejtési szokásokat, akkor gyorsan kitisztul a kép. Pl. ’hrdza’(vý)=rozsdá(s), vagyis rdzs=rozsda, tehát itt hangátvetés is történt (rozsda-rodzsa), vagy pl. ’lepenka’=karton (azaz lap), s lásd: pelenka, azaz gyökfordulás történt (egyébként még a magyarban, többezer éve): lap-pel, innen a palacsinta szó is: lap az, mint a lapány, magas hangon lepény is. Továbbá előszeretettel ejtenek díszítő hangokat a szóba, pl. ’specatit’=megpecsétel, ahol is (s)pecsat=pecsét. Szép példa a hangszaporításra a ’škrekot’=rikácsolás, ahol a rekot=rikót, mai kiejtéssel: rikolt.
== A szlovák irodalmi nyelv kialakulása ==
 
A munkát szófejtő szótárnak szánom, néhány szónál máris talál valamiféle magyarázatot az olvasó: teljes egészében ilyen lesz a kész munka. Érdemes a szófejtést az utolsó szóig végig járni, ugyanis nagyon hálásak lehetünk a szlovákoknak: 1300 évvel ezelőtti szókincsünk egész tárházát őrzik. Pl a szlovákból tudni meg, hogy a „tavasz” szó valójában „tavas”, azaz az olvadást jelenti. Mert szlovák ’tavit’=olvaszt, ’tavba’=olvasztás (tav=tó, kicsinyezve: tócsa). A szlovák szókincs nem nagy a mi milliónyi szavunkhoz képest, s ez a jelenség pedig lehetővé teszi (lényegesen megkönnyíti) annak kutatását is, hogy mit miért őriznek ma is, és mit miért nem. A legizgalmasabb a „miért nem” kérdés. Ugyanis a válasszal egyúttal a ma szlovákoknak nevezettek akkori életviszonyait, világszemléletét is feltárjuk. Mert a nagy kérdés az, hogy miért szakadtak el tőlünk?
A szlovák nyelv közép-szlovákiai [[nyelvjárás]]a a [[hivatalos nyelv]] alapja. Az irodalmi nyelvi norma első megalapozója [[Anton Bernolák]] pap ([[1762]]-[[1813]]) volt, aki közép-szlovák nyelvjárási elemekkel bővített nyugat-szlovák nyelvjárásra építette föl a nyelvet 1787-ben. Fonetikus helyesíráson alapult, tehát „úgy írd, ahogy hallod”. Továbbá minden lágy mássalhangzót [[hacsek]]kal jelölt (ďeďina, swaďba). Még nem jelent meg a lágy (i) és kemény (y) közötti különbség, csak lágy i-t használtak. A ''j'' betűt a ''g'' helyettesítette, és csak ''w'' volt használatban.
 
A Magyar Tudományos Akadémia 1860 körül (több részletben) kiadott, az un. Czuczor-Fogarasi szótár ezt írja a leány-nyelvekről:
Ezt az irodalmi nyelvet két művében mutatta be: ''Slovenská gramatika'' (Szlovák nyelvtan) és ''Jazykovedno-kritická rozprava o slovenských písmenách'' (Nyelvtani-kritikus elbeszélés a szlovák betűkről). Fő műve a szlovák-cseh-latin-német-magyar szótára: ''Slovár Slovenski Česko-Latinsko-Nemecko-Unherski,'' amely csak halála után jelent meg, hat kötetben.
 
A szlovák irodalmi nyelv törvényesítésére [[1843]]-ban került sor. [[Ľudovít Štúr]] a közép-szlovákiai nyelvjárást vette alapul, ugyanis szerinte a legszebben szlovákul a Tátra környékén beszélnek. A helyesírás már nem hagyatkozott teljesen a fonetikus írásra. A semlegesnem ''-uo'' végződést kapott. A szlovák nyelvből még hiányoztak a ''ľ, ä, y, é'' betűk. Művei, amelyekben bemutatta az új nyelvet: ''Nárečja slovenskuo alebo potreba písaňja v tomto nárečí'' (Szlovák nyelvjárások vagy szükség ebben a nyelvben írni) és ''Náuka rečí slovenskej'' (A szlovák nyelv tana).
A szlovák helyesírás eddigi utolsó javítása 1998-ban következett be.
A Štúr-féle szlovák nyelvnek köszönhetően egyesült a szlovák értelmiség, mivel ezt a katolikusok és evangélikusok is egyaránt elfogadták.
 
„E leánynyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaival jobbára úgy bánnak, mint merő lelketlen anyaggal, melyet majd megcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd öszvevisszahányva saját szerveikhez és izlésökhöz idomítanak a nélkül, hogy gyökeiket és képzőiket épségben hagynák, s alapérteményökről öntudatok volna. Ezekben a szoros ért. vett nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működik. Tudniillik épen úgy bánnak az anyai szókkal, mint a nyelvrontó tájbeszédek az értelmezhetőbb deréknyelvéivel, pl. midőn a palócz csillapít helyett csiplagítot, a bodrogközi és székely vakmerő helyett makverőt, a balatonmelléki hágcsó helyett háskót mond /.../“
A nyugati, középső és keleti nyelvjárás hivatalos nyelvvé való tétele sok próbálkozást élt meg. A keleti nyelvjáráson alapuló kiadványok a református vallásos kiadványok és liturgia keretén belül jelentek meg. A [[18. század]] közepétől kezdve adtak ki ilyen műveket a keleti [[Zemplén vármegye|Zemplén megyei]] nyelvjárásra építve. Az írásmód a magyar helyesírásra épült, tehát például az [s] hangra ''sz'' betűt használtak. Az amerikai emigráció még a [[20. század]] elején is adott ki ebben a nyelvjárásban, nyelvi stílusban és ilyen helyesírással vallásos műveket, sőt időszaki lapokat.
 
== A szlovák ábécé ==
{{bővebben|Szlovák ábécé}}
<div align="center">'''A, Á, Ä, B, C, Č, D, Ď, Dz, Dž E, É, F, G, H, Ch, I, Í, J, K, L, Ĺ, Ľ, M, N, Ň, O, Ó, Ô, P, R, Ŕ, S, Š, T, Ť, U, Ú, V, X, Y, Ý, Z, Ž'''</div>
 
Nos, ilyen okok miatt vált le a magyar törzsnyelvről a szlovák is: a nyelvalkotó érzék és szellem kihalt. Rosszul tesszük, s elveszítjük a talajt a talpunk alól, ha mi magyarok nem ilyen szemmel nézzük a magyarból lett leány-nyelveket. (Csak megjegyzem, hogy a „csupán az idomítási hajlam és ügyesség működik” kitétel egyben a mai nyugati társadalmak látlelete is, mert ez nem csak a nyelvükre érvényes, emlékezzünk csak e mondásra: „nyelvem határai: létem határai”.) Nos, ilyen szemmel figyelhetjük mi a szlovák nyelv szókincsének alább sorjázó részletét. (A munkához itt egyelőre csak Tankó László „Szlovák-magyar kézíszótár”-át használtam fel; Talentum kiadása, 2002.)
Figyelem! A '''ch''' a '''h''' után áll!
 
A '''q, w''' csak idegen nevekben és még meg nem honosodott idegen szavakban (például ''watt)'' fordul elő.
 
A szlovákot elég könnyen meg lehet különböztetni más szláv nyelvektől, de legközelebbi rokonától, a csehtől már nem olyan egyszerű. Segítségünkre lehet, hogy csak a szlovákban léteznek az '''ä, ĺ, ľ, ô, ŕ''', csak a csehben léteznek a '''ě, ř, ů''' betűk.
 
B
== Hangtan és helyesírás ==
=== Magánhangzók ===
A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak is.
* '''a''': mint a palóc nyelvjárásbeli rövid ''á'' [a]: '''kefa''' [kɛfa]
* '''á''': mint a magyar ''á'' [aː]: '''dáva''' [daːva]
* '''ä''': mint a magyar ''e'' [ɛ]: '''päť''' [pɛc], de az archaikus ejtése [æ] '''päť''' [pæc] (csak '''m''', '''p''', '''b''', '''v''' után fordul elő)
* '''e''': mint a magyar ''e'' [ɛ]: '''veľmi''' [vɛʎmi]
* '''é''': hosszú, nyílt ''e'' [ɛː]: '''zdravé''' [zdravɛː]
* '''i, y''': mint a magyar ''i'' [i]: '''chlapi''' [xlapi], '''ryba''' ['riba]
* '''í, ý''': mint a magyar ''í'' [iː]: '''cudzí''' ['ʦuʣiː], '''dlhý''' ['dlɦiː]
* '''o''': nyíltabb, mint a magyar ''o'' [ɔ]: '''koč''' ['kɔʧ]
* '''ó''': nyíltabb, mint a magyar ''ó'' [ɔː]: '''Tótová''' ['tɔːtɔvaː]
* '''u''': mint a magyar ''u'' [u]: '''ulica''' ['uʎiʦa]
* '''ú''': mint a magyar ''ú'' [u:]: '''kľúč''' ['kʎuːʧ]
 
Megjegyzés:az '''i, í''' lágyítja az előtte álló '''d, l, n, t''' mássalhangzókat (kivéve néhány újkeletű idegen szót), az '''y, ý''' nem. Néhány szóban viszont [[etimológia]]i okoból írnak '''y, ý'''-t '''i, í''' helyett. Az '''l''', '''r''' mássalhangzók magánhangzóként is viselkedhetnek, és hosszúak is lehetnek pl: '''dlhý''' [dlɦiː], '''dĺžeň''' [dlːʒɛɲ], '''srdce''' [srʦɛ], '''sŕdc''' [srːʦ]
 
’babka’=fitying, eredetileg kis pénzecske, mely II. Lajos alatt jött divatba; valóban kis
Ragozáskor figyelni kell, hogy egy hosszú magánhangzó után ugyanabban a szóban nem következhet még egy hosszú hang, ilyenkor a ragok is rövidülnek.
 
babot (bab=búb-búbocskát) jelent, itt olyan értelemben, hogy babkát sem ér;
=== Kettőshangzók ===
 
ezt ma kis kiejtési módosulattal úgy mondjuk, hogy „fabatkát sem ér”
* '''ia''': rövid ''i'' előtétű rövid, palócos ''á'' [ɪ̯a] (lágyít!): '''žiak''' [ʒɪ̯ak]
* '''ie''': rövid ''i'' előtétű magyar ''e'' [ɪ̯ɛ]: '''miesto''' ['mɪ̯ɛstɔ]
* '''iu''': rövid ''i'' előtétű magyar ''u'' [ɪ̯u]: '''biura''' ['bɪ̯ura]
* '''ô''': rövid ''u'' előtétű nyílt ''o'' [ʊ̯ɔ]: '''kôň''' [kʊ̯ɔɲ]
 
’babračka’=babrálás, babra munka, b>p módosulattal pl. pepecs, pepecsel
=== Mássalhangzók ===
{| {{széptáblázat}}
!
! colspan="2" | Bilabiális
! colspan="2" | Labio-<br />dentális
! colspan="2" | Alveoláris
! colspan="2" | Palato-<br />alveoláris
! colspan="2" | Veláris
! colspan="2" | Palatális
! Glottális
|-
! Orrhang
| align="center" colspan="2" | M [m]
| colspan="2" |
| align="center" colspan="2" | N [n]
| colspan="2" |
| colspan="2" |
| align="center" colspan="2" | N/Ň [ɲ]
|
|-
! Zárhang
| align="center" | B [b]
| align="center" | P [p]
| colspan="2" |
| align="center" | D [d]
| align="center" | T [t]
| colspan="2" |
| align="center" | G [g]
| align="center" | K [k]
| align="center" | D/Ď [ɟ]
| align="center" | T/Ť [c]
|
|-
! Zár-réshang
| colspan="2" |
| colspan="2" |
| align="center" | Dz [ʣ]
| align="center" | C [ʦ]
| align="center" | Dž [ʤ]
| align="center" | Č [ʧ]
| colspan="2" |
| colspan="2" |
|
|-
! Réshang
| colspan="2" |
| align="center" | V [v]
| align="center" | F [f]
| align="center" | Z [z]
| align="center" | S [s]
| align="center" | Ž [ʒ]
| align="center" | Š [ʃ]
| align="center" colspan="2" | Ch [x]
| colspan="2" |
| align="center" colspan="2" | H [ɦ]
|-
! Félhangzó
| align="center" colspan="2" | (V [ʊ̯])
| colspan="2" |
| colspan="2" |
| colspan="2" |
| colspan="2" |
| align="center" colspan="2" | J [j]
|
|-
! Oldalsó hang
| colspan="2" |
| colspan="2" |
| align="center" colspan="2" | L [l]
| colspan="2" |
| colspan="2" |
| align="center" colspan="2" | L/Ľ [ʎ]
|
|-
! Pergőhang
| colspan="2" |
| colspan="2" |
| align="center" colspan="2" | R [r]
| align="center" colspan="2" |
| colspan="2" |
| colspan="2" |
|
|}
</div>
 
’baganča’=bakancs, bok-ancs, ahol bok=bog itt a bokát jelenti
A szlovák nyelvtan a mássalhangzókat zöngésség és lágyság alapján csoportosítja.
* zöngésség alapján lehet:
** zöngétlen (neznelé): [p], [t], [k], [c], [f], [ʦ], [ʧ], [s], [x]
** zöngés (znelé): [b], [d], [g], [ɟ], [v], [ʣ], [ʤ], [z], [ɦ]
** párnélküli zöngés (zvučné): [m], [n], [ɲ], [j], [l], [ʎ], [r]
* lágyság alapján:
** semleges (obojaké): [m], [b], [p], [v], [f], [z], [s], [r]
** kemény (tvrdé): [n], [d], [t], [g], [k], [x], [ɦ], [l]
** lágy (mäkké): [ɲ], [ɟ], [c], [ʣ], [ʦ], [ʥ], [ʧ], [ʒ], [ʃ], [j], [ʎ]
 
’báječný’=bájos, elbűvölő, csodálatos, lásd: bű-báj, bűbájos
A ''' b, c, dz, f, g, j, k, m, p, r, v, x, z ''' betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [ʦ], [ʣ], [f], [g], [j], [k], [m], [p], [r], [v], [ks], [z]).
 
’balvan’=sziklatömb, lásd bálvány, Baál istenről, vagyis a bálvány Baál, azaz Bél
Példák: '''Hybe''' ['ɦibɛ], '''Levice''' ['ʎɛviʦɛ], '''cudzí''' ['ʦuʣi:], '''Fatra''' ['fatra], '''Magura''' ['magura], '''Dunaj''' ['dunaj], '''zrážka''' ['zra:ʃka], '''Komárno''' ['koma:rno], '''Poprad''' ['poprat], '''Muráň''' ['mura:ɲ], '''veľký''' ['vɛʎki:], '''textil''' [tɛkstil], '''Zlieskov''' ['zʎjɛskou].
 
kőszobrát jelenti, de ezt csak az tudhatta, aki a Tigris és Eufrátesz vidékén is otthon volt; Baál, azaz Bél nevét őrzi a szintén ősi Béla szavunk is; nincs tudomásunk a szlovákok mély Kis-Ázsia-i kapcsolatairól; balv olyan jellegű szó, mint a hamu-hamv, nedű-nedv
A '''d, l, n, t''' betűk idegen eredetű szavakban ''(telefón),'' néhány ősi szláv szóban ''(ten, jeden, vtedy),'' valamint a hímenmű többes számban ''(tí odvážni mladí muži'' [tiː odvaːʒni mladiː muʒi]) nem lágyulnak '''e, é, i, í''' előtt. Hasonlóan a melléknévi ''-e, -é'' végződés ''(krásne'' [kraːsnɛ] / zelené [zɛʎɛnɛː] stromy)'' sem lágyít. Ezzel szemben egyes nyelvjárásokban az '''ľ''' és a '''le, li''' kapcsolatokban az '''l'''-et nem ejtik lágyan.
 
’balamutit’=bolondít, szédít, pl. ’blázen’=bolond, lásd ott
A zöngés mássalhangzók szó végén és zöngétlen mássalhangzók előtt zöngétlenekké válnak. Hasonlóképpen a zöngétlen mássalhangzók zöngés mássalhangzók előtt zöngésekké válnak.
 
’baňa’=bánya, Czuczor Gergely szerint a be gyökből származik, eredetileg bé-ény,
=== Hangsúly ===
 
bénye, merthogy belé kell menni
Az irodalmi nyelvben a hangsúly az első szótagon van, mint a [[cseh nyelv|cseh]] és [[magyar nyelv]]ben, bár a kelet-szlovákiai nyelvjárások az utolsó előtti szótagot hangsúlyozzák a [[lengyel nyelv|lengyelhez]] hasonlóan.<!-- gondolom a fő és mellékhangsúly nem érdekes… ha igen akkor beírhatom azt is -->
 
’banik’=bányász, lásd fenn: bánya
== Nyelvtan ==
=== Főnevek ===
A szlovák nyelvben a főneveknek három nyelvtani nemük lehet: hímnem, nőnem, semlegesnem.
 
’banovat’=bánkódik, bánatos, gyöke bán, a bú gyökből
A hímnemű főnevek további két csoportra oszlanak: élő főnevek és élettelen főnevek.
 
’bar’=bár, lásd: habár, ámbár, Czuczor szerint a beh vágyszóból származik
Szerencsére a legtöbb esetben a végződés segít eldönteni, hogy az adott szó milyen nemű.
* a hímnemű szavak kevés kivétellel (pl: hrdina ''hős)'' mindig mássalhangzóra végződnek
* a nőnemű főnevek '''-a, -ia, -nošť, -ošť, -šť, -áreň''' vagy '''-ň''' végűek lehetnek
* a semlegesnemű főnevek pedig '''-o''', '''-e, -ie''' vagy '''-a/ä''' végűek.
 
’baran’=birka (hogy a bárány birkát jelent, nyilvánvaló tévedés, s ez a szó eredetét is
=== A főnevek többes száma ===
A szlovákban a többes szám jelét az egyes szám helyére tesszük.
* hímnemben:
** hímnemű ''élő'' főnév kemény vagy lágy mássalhangzóra végződik a többes szám jelei: '''-i/-ia/-ovia'''
** hímnemű ''élettelen'' főnév kemény vagy lágy mássalhangzóra végződik a többes szám jelei: '''-y/-e'''
* nőnemben:
** a nőnemű főnevek többes számban az alábbi ragokat kapják: '''-y/-e/-i'''
* semlegesnemben
** a semlegesnemű főnevek többes számú végződései az alábbiak: '''-á/-ia/-atá/-ence'''
 
igazolja), a bar, bir szőröst jelent, pl.: barka, barkó
=== Névelő ===
A szlovák nyelvben nincs határozott névelő, a határozatlant pedig ritkán alkalmazza.
Ezek helyett, inkább a mutató névmás alakjait használja:
* hímnem
** élőre '''ten''' – tsz: '''tí'''
** élettelenre '''ten''' – tsz: '''tie'''
* nőnem
** esz: '''tá''' – tsz: '''tie'''
* semlegesnem
** esz: '''to''' – tsz: '''tie'''
 
’baránok’=kis bárány
=== Melléknevek ===
A szlovák nyelvben a melléknevek nemben, számban és esetben igazodnak ahhoz a főnévhez amelyre vonatkoznak. Mindig a főnév előtt állnak. Végződései:
* hímnem
** egyes szám: '''-ý''' '''(dobrý)''' – többes szám (élő/životné) '''-í''' '''(dobrí)''' (élettelen/neživotné) '''-é''' '''(dobré)'''
* nőnem
** egyes szám '''-á''' '''(suchá)''' – többes szám '''-é''' '''(suché)'''
* semlegesnem
** egyes szám '''-é''' '''(zlé)''' – többes szám '''-é''' '''(zlé)'''
 
’batéria’=üteg (bot=üt, akármilyen nyelv szókincsében is találjuk)
A mellékneveknek létezik még egy csoportja, amelyek ún. „lágy” végződést kapnak.
* hímnem
** egyes szám '''-í''' '''(cudzí)''' – többes számban (élő/životné)'''-í''' '''(cudzí)''', (élettelen/neživotné) '''-ie''' '''(cudzie)'''
* nőnem
** egyes szám '''-ia''' '''(čia)''' – többes számban '''-ie''' '''(čie)'''
* semlegesnem
** egyes szám '''-ie''' '''(tretie)''' – többes számban '''-ie''' '''(tretie)'''
== Példaszöveg ==
'''Otče náš, ktorý si na nebesiach, posväť sa meno tvoje, príď kráľovstvo tvoje, buď vôľa tvoja, ako v nebi, tak i na zemi.<br />Chlieb náš každodenný daj nám dnes a odpusť nám naše viny, ako i my odpúšťame svojim vinníkom. A neuveď nás do pokušenia, ale zbav nás zlého.'''<br />''A '''Miatyánk''' szövege szlovákul''
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
’batoh’=batyu
== Külső hivatkozások ==
 
{{InterWiki|code=sk}}
’batožina’=poggyász, itt batyu
{{wikiszótár|a|Kategória:magyar-szlovák szótár}}
 
* [http://korpus.juls.savba.sk/ Szlovák Nemzeti Korpusz (Szlovák Tudományos Akadémia)]
’baza’=bodza (bogyozó szó összevontan ejtve)
* [http://kssj.juls.savba.sk/ Rövid szlovák nyelvi szótár (egynyelvű; Szlovák Tudományos Akadémia)]
 
* [http://www.forma.sk/onlines/slex/index.asp Rövid szlovák nyelvi szótár régebbi változata]
’bedlit’=vigyáz (értsd: őrködik), a fegy, figy f>v és v>b változatai
* [http://www.angelfire.com/sk3/quality/Slovak_declension.html Részletes szlovák igeragozás]
 
* [http://www.slovak.com/language/ Bevezetés a szlovák nyelvbe]
’beseda’=beszéd, társalgás
* [http://www.slavism.com/slovak/abc.htm Szlovák ábécé és kiejtés]
 
* [http://www.worldlanguage.com/Languages/Slovak.htm Szlovák nyelv]
’besedovat’’=beszélget
* [http://www.languages-on-the-web.com/links/link-slovak.htm Languages-on-the-Web: szlovák linkek]
 
* [http://www.bratislavaguide.com/slovak-language-basic-phrases Szlovák alapkifejezések]
’besne’=bőszen, dühösen, a bősz szóból
* [http://www.learnslovak.com/ Szlovák online tanfolyam]
 
* [http://www.pitt.edu/~armata/dialects.htm Szlovák nyelvjárások térképe]
’besnotat’=bősz, bősz düh
* [http://www.otpalca.sk/ Angol-szlovák-angol szótár]
 
* [http://www.cassovia.sk/dict.php3?fr=an&sl= Szlovák-angol-szlovák szótár]
’besny’=veszett (v>b váltás)
* [http://www.slovnik.org/ Orosz-szlovák-orosz szótár, nyelvtan és fórum]
 
* PhDr. Caltíková Milada, Slovenský jazyk a literatúra,2006, ISBN 80-85471-95-7
’bes’=veszettség, ’bes’: vész v>b hangmódosulattal, ugyanis a vész romlást jelent, a
 
vesz=visz szóval azonos
 
’bez’=veszettség, de ’bez’ nélkülit is jelent, oroszban kocsit is; ennek titka abban
 
rejlik, hogy a szláv ’bez’ azonos a magyar vesz=vez=visz=vész szóval (ne csodálkozzunk a visz és a vez (mint vezet) azonosságán, ez állat esetében különösképp kiviláglik: elvisz=elvezet), tehát a kocsi: visz, a baj vész, a hiány visz, vesz, pl. veszteség (orosz bez: bezvode=vízhiány), ez mind ugyanaz az egy gyök; a vissza is ebből: visz-vá (lásd erről bővebben a „HAR I.” című könyv 149-162. oldalain, sok értelmező rajzzal)
 
’bezmocný’= tehetetlen, itt’bez’ hiányt jelent – vesz(t) v>b: bez –, a ’mocný’ szóban
 
pedig a moccan szót üdvözölhetjük, mely a mo-mov>moz z>c változata; megjegyzem, hogy más nyelvekben pl. a ’moving, ’moveo’ szó szintén a magyar mo-mov (mint ló-lov, kő-köv)-ből származik (pl. angol ’moving’)
 
’beztak’=úgyis, anélkül is, ’bez’ nélkül, ’tak’ pedig a takar (fed, érintkezik) tak
 
gyökével azonos, lásd ott
 
’bezvetrie’=szélcsend, ahol ’bez’ nélkülit jelent, a ’vetrie’-ből a vet egyezik a magyar
 
visz>vit (vitel, vitorla) szóval, így jelenti a szelet is a szlávban
 
’bil’ag’=bélyeg
 
’bit’=üt (az üt szó a bot b-vesztéses változata, minden más nyelvben is a magyarból)
 
’blázen’=bolond; alaposan kitekert szó; a bolond bolyongót jelent, s az első szótagból
 
más nyelvekben is kiesett az o az átvétel után: lengyel ’bloud’, német ’blöd’, wend ’blod’, blud’, perzsa ’bul’=bolond; teljes bizonyíték, hogy a szláv nyelvekben a bolond és a bolygás szók ugyanabból a gyökből származnak, lásd alább: ’bludit’=bolyong
 
’bláznit’=bolondít
 
’bláznivý’=bolond
 
’bludit’=bolyong
 
’bludenie’=tévelygés, azaz bolyongás
 
’bludne’=tévesen, a bolyong szóból
 
’boj’=ütközet (lásd párbaj)
 
’bôl’=baj (bal=baj)
 
’brázda’=barázda
 
’britva’=borotva (magyar szó ez!)
 
’boblavý’=bugyogó (lásd: bub, buborék)
 
’borievka’=boróka (–fenyő, -bogyó)
 
’bosorka’=boszorka
 
’buchta’=bukta (gyök: bok=bog, mert a bukta: bog, bugyor)
 
’bujniet’=buján nő; a buj a búj (összebújni) szóból és a bő>buja szóból egyaránt
 
adatik, innen a „buja növényzet” is, ezt az egyezést csakis a magyar eredet igazolhatja, lásd a következő két címszót is
 
’bujnost’=bujaság
 
’bujný’=dús, buja növésű, azaz bő, mint buja=bő termés (burjánzó azonban már a bur,
 
bor, bőr (mint burkol) gyökből adatik, annyit tesz, hogy burkol, borít, beborít)
 
’bunda’=bunda
 
’býk’=bika, a bök szóból
 
’bivol’=bivaly
 
’buk’=bükk (a bog>bok gyökből, jelentése bogos, ágasbogas)
 
 
 
’C’=C, ’Č’=CS
 
 
’čačaný=csecse
 
’čakan’=csákány
 
’čalamáda’=csalamádé, eredetileg csadajmálé
 
’čap’=csapszeg
 
’cápat’=csapkod,
 
’čapik’=nyelvcsap
 
’čapovat’=csapol
 
’čata’=csapat
 
’čatár’=szakaszvezető
 
’cep’=cséphadaró
 
’cesto’=tészta
 
’chápat’=felfog (lásd: „kapossa már, kapisgálja, a kap gyökből)
 
’chatrný’=satnya
 
’chopit’ sa’=elkap (lásd chápat’)
 
’choroba’=kór
 
’chorý’=beteg, lásd „kór”
 
’chrast’=haraszt
 
’chrček’=hörcsög
 
’chrčat”=hörög
 
’chyba’=hiba
 
’chýbat’=hiányzik
 
’chýr’=hír
 
’cicat’=szopik (a csecs, cici, ciciz szóból)
 
’čičikat’=csicsíjgat, csititgat
 
’cielit’=céloz
 
’činný’=csináló
 
’čipka’=csipke
 
’čistitota’=tisztaság
 
’čisto’=tisztán
 
’čižma’=csizma
 
’čkat’ sa’=csuklik
 
’črep’=cserép, cserépdarab
 
’čudák’=különös ember
 
’čudo’ (csudo)=csoda
 
’cumlik’=cumi, cucli
 
’čvarga’=”szedett-vedett népesség”, lásd: csavargó, az első a kiesett
 
’cverna’=cérna
 
’cvrkat’=ciripel
 
 
 
D
 
 
’dojka’=dajka
 
’driek’=derék
 
’drobit’=aprít, azaz „darabít”
 
’drobky’=aprólék (darab)
 
’drobnost’=apróság (darab)
 
’drvit’=tör (pl. darál)
 
’dvor’=udvar (szanszkrit szó is)
 
’dvorit’=udvarol (nyelvi gondolkodásmód is mérvadó!)
 
 
 
E
 
 
’egreš’=egres
 
 
F
 
 
’figa’=füge
 
’fujavica’=hófúvás
 
’fura’=fuvar, lásd: furikázik
 
 
G
 
 
’gágor’=gége
 
’gagotat’=gágog
 
’gazda’=gazda
 
’gombik’=gomb
 
’guláš’=gulyás
 
’gúl’at’=gurít, r>l
 
’gul’ky’=golyók, lásd galuska, golyva
 
’gunár’=gunár
 
 
 
H
 
 
’habkat’=kapkod, a kiejtés érdekesen módosult: k>h, p>p, d>t
 
’hala’=hall
 
’halušky’=galuska
 
’hat’=gát, lásd hát, hátság
 
’hemzit sa’=hemzseg
 
’hÍbka’=mélység, lásd: híj, hiba
 
’hold’=hódolat
 
’holdovat’’=hódol
 
’honit’=hajt
 
’hornatý’=hegyes vidék (hor, har=felmagasodó, kiemelkedő, pl. Hargita, de jelent
 
bemélyedőt is, pl. horpad, lásd: Hortobágy)
 
’horný’=felső, lásd fenn
 
’hôrny’==hegyi, erdei (lásd fenn)
 
’hrable’=gereblye
 
’hrdzavý’=rozsdás
 
’hrot’=hegye, csúcsa valaminek
 
’huncút’=huncut
 
’husár’=huszár
 
 
 
K
 
 
’kabanica’=ködmön, bizonyára a kabát szó régies alakjából, ugyanis a ködmön szóban lévő
 
„köd” a köt szóval azonos
 
’kabat’=kabát
 
’kačaci’=kacsa
 
’kad’a’=kád
 
’kachle’=kályha
 
’kalich’=kehely
 
’kameň’=kő (lásd kemény)
 
’kamenec’=jégeső (lásd: kő-kemény)
 
’kameňovat’=megkövez („keményez”)
 
’kanistra’=kanna
 
’kantár’=kantár
 
’kanva’=kanna
 
’kapuszta’=káposzta
 
’karhavý’=korholó
 
’kasa’=kása
 
’kefa’=kefe
 
’kefka’=kis kefe
 
’kefovat’=kefél
 
’kepeň’=köpeny
 
’kerovat’=kormányoz
 
’klapka’=csapószelep, kl=cs
 
’klas’=kalász
 
’klepat’=porol, gépel, lásd: kalapál
 
’klepec’=kelepce
 
’klobúk’=kalap (lásd még: kobak)
 
’klopanie’=kopogás
 
’kl’úc’=kulcs
 
’kl’účka’=kilincs
 
’kmotor’=koma
 
’kocka’=kocka
 
’koč’=hintó, lásd: kocsi
 
’kočiš’=kocsis
 
’koliba’=kaliba
 
’kolo’=kör (r>l)
 
’koleso’=kerék (r>l: „köröző”)
 
’kolovat’=kering (r>l)
 
’komin’=kemény
 
’komora’=kamra
 
’kopa’=rakás, lásd: kupa, kupac, mint alább:
 
’kopec’=kupac, domb, halom
 
’kormidlo’=kormányoz
 
’kosa’=kasza
 
’kosic’=kaszál
 
’košikár’=kosárfonó
 
’kotlik’=katlan
 
’kov’=fém (lásd: köv, valamint kovács)
 
’kováč’=kovács
 
’kol’=karó (r>l)
 
’kora’=kéreg
 
’kôš’=kosár
 
’kraj’=karéj, valaminek a széle
 
’kraj’=környék
 
’krajec’=karéj, azaz köréj
 
’krájat’=vág, szel (lásd: kanyarít)
 
’krajcir’=szabó (lásd még: kurtít)
 
’krajnŷ’=szélső (karéj)
 
’krátit’=kurtit
 
’krátky’=kurta
 
’krč’=görcs
 
’krčit’=görbít
 
’krčma’=korcsma
 
’krivka’=görbe (talán „körövke”, „körívke”?)
 
’kruh’=kör, ’kr’=kör, ker
 
’kukat’=kukucskál
 
’kukol’=konkoly
 
’kúpa’=vásárlás, azaz kap, kapás, megkap
 
’kupec’=vevő, bizonyára „kapóc”
 
’kupny’=vétel, a kap, kapni-ból
 
’kúpit’=vesz, vásárol, a kap-ból
 
’kus’=kis, darab
 
’kuštik’=kis darab
 
’kuvikat’=kuvikol
 
’kvas’=kovász
 
’kvičat’=visít
 
 
 
L
 
 
’laba’=láb
 
’labilny’=ingatag, lásd: lebeg, láp, ebből az angol „labilis” is
 
’labka’=lábacska
 
’langos’=lángos
 
’len’=csak, csupán (len pl.: fej-et-len, e len található mély hangrendben, s lágyan ejtve
 
a lanyh, lanyha szóban is)
 
’lenivo’=lanyhán, lustán (’len’ itt=lanyh)
 
’leňošit’=henyél (’len’, ’leny’ itt=lanyh)
 
’larva’=lárva
 
’láva’=láva, mindenhol máshol is a lé-lev-ből, mint folyékony
 
’lavór’=lavór
 
’lečo’=lecsó
 
’lepenka’=karton (azaz lap)
 
’lod’’=hajó (lásd láda, ladik)
 
’lod’ka’=ladik, csónak
 
’lodnik’=hajós
 
’lom’=törési felület (lásd rom r>l: lom)
 
’lomcovat’=ráncigál, r>l, régen pl. ronc romc volt, tehát eredetileg romcigál
 
’lomit’= tör (lásd rom r>l: lom)
 
’lomoz’=zaj, zörej
 
’lopta’=labda
 
’lopúch’=(úti)lapu
 
’lov’=vadászat (lásd lő-löv)
 
’loves’=vadász (lövész)
 
’lúpez’=rablás (lásd: lopás)
 
’lúpežnik’=rabló, fosztogató (lásd: lopó)
 
’lupič’=rabló (lopó)
 
 
 
M
 
 
’macik’=mackó, macika
 
’macocha’=mostoha
 
’mača’=macska
 
’máčik’=mákszem
 
’mach’=moha
 
’mak’=mák
 
’makovica’=mákfej
 
’malina’=málna (lásd: málik)
 
’mámit’’=ámít
 
’mand’1a’=mandula
 
’manko’=hiány, áttételes értelemben
 
’matka’=anya (lásd: mátka, a latinból ez a „mat” szintén anya: ’mother”)
 
’mávat’=lóbál (lásd: mo-moz, ennek v-s párja a mov)
 
’mažiar’=mozsár (a morzsál hangjainak magyar összekeverése utáni átvétel)
 
’mäsiar’=mészáros, a metsz, metél met gyökéből
 
’mašina’=masina
 
’med’=méz (a magyar „mál”-ból, mely szó mel, l>z váltással mez, méz alakban is
 
igazán kalandos éltet él; a lényeg ugyanis az, hogy a méz: málós)
 
’medved’’=medve (mézkedvelő ugyanis)
 
’medza’=mezsgye
 
’meraci’=mérő
 
’meranie’=mérés
 
’merat’=mér
 
’meravý’=merev
 
’meraviet’=merevedik
 
’merný’=mérték
 
’miazga’=mézga
 
’miera’=mérce
 
’mierne’=mértékletesen
 
’mierny’=mérsékelt (lásd: kimért)
 
’milost’’=kegy, könyörület, lásd: malaszt, málból a málladozó is, e mál-ból:
 
’milovat’=szeret
 
’milý’=kellemes, kedves
 
’minulý’=múlt
 
’miskovat’=herél, lásd: miskárol, mely a met> mis >metél, metsz gyökből származik
 
’mletý’=őrölt, darált, magánhangzó kiesése a mál gyökből
 
’mlyn’=malom, lásd fenn
 
’mlynár’=molnár
 
’mlynček’=daráló, lásd fenn
 
’močiar’=mocsár
 
’močaristý’=mocsár
 
’močovka’=trágyalé, lásd mocsok, mocsár
 
’mol’a’=molylepke (a mál, málasztból, régen moly: moli)
 
’mor’=járvány (lásd: a halál martaléka)
 
’motyl’’=pillangó, lepke, bizonyára a motollából, mely a moz-mot-ból származik
 
’mráz’=fagy, fagyás, lásd merev
 
’mrmlat’=mormol
 
’mrvit’’=apróz, ’mr’=mor, mar, lásd morzsol
 
’mrzutý’=morcos
 
’mrzacit’=nyomorít, lásd pl: marcangol
 
’must’=must
 
’my’=mi
 
 
 
N
 
 
’na’=nos, nahát
 
’nádcha’=nátha, a ned, pl. nedv-ből
 
’nádoba’=edény (ned, nedv=víz)
 
’nad’=fölé, de „kiemelkedő”, végső soron „nagy” jelentésű a ’nad’ szó, pl.:
 
’nadmerný’= nagyméretű, pl. lakás
 
’nadmieru’=túlságosan, azaz nagymétékben
 
’nadpriemerny’=átlagon felüli, itt is nad=nagy
 
’nádrž’=tartály, lásd ned, nedv=víz
 
’nadto’=ráadásul, nad=nagy
 
’nafúkat’=felfúj
 
’nagazdovat’=megtakarít, lásd: gazdálkodik
 
’naklonit’=meghajlít, kl>kr>kör
 
’nakopit’=felhalmoz, lásd: kuporgat, a kup (pl. kupac) gyökből
 
’nahor’=felfelé (har, hor a magyarban „fel”, pl. Hargita)
 
’nakosit’’=lekaszál (’kos’=kasz)
 
’nakrútit’’=felteker, kr>kör
 
’nakrivit’’=görbén, kr>kör
 
’nákup’=bevásárlás, a kap gyökből, pl. megkap
 
’nalepit’’=felragaszt, a lep (pl. lepel, belep) gyökből
 
’narušit’=megzavar, lásd ráz, összeráz
 
’narukovat’=berukkol
 
’naštrbit’=megcsorbít, štrbit=csorbít
 
’naštudovat=megtud, megtanul, a tud (pl. tudás) gyökből
 
’nato”=arra rá, a to a tak, ták=illeszkedik gyökből van
 
’natriet’=beken, a terít szóból
 
’natrvalo’=tartósan, a tar (pl. tart) gyökből
 
’naveky’=örökre, ahol ’veky’=vég
 
’názor’=nézet, a néz-ből
 
’názorný’=nézet
 
’nečinnost’=tétlenség, a csin, csinál szóból, tagadással: ’necsin’
 
’nečistý’=piszkos, „nem tiszta’
 
’nečudo’=nem csuda
 
’nedávno’=nemrégen, ahol táv>dáv, tehát „nemtávol”
 
’nehatený’=akadálytalan, itt a hat, het (mint hatol, hatékony) szerepel
 
’nemálo’=nem kevés, a mál, mint máladék, l>r: mor(zsa) jelent kicsit
 
’nemierny’=mértéktelen, a mér gyökből
 
’nemilý’=nem szívélyesen, azaz „ne(m) máladozva”
 
’nemo’=némán, ’nemý’=néma
 
’neskoro’=későn, azaz „nem korán”
 
’nevel’ký’=nem nagyon, a vál gyökből, pl. „kiváló”
 
’než’=-nál, -nél, l>z hangmódosulás, mint mel>méz
 
’nič’=semmi, a nincsből
 
’nuž’=tehát, akkor, a nos-ból
 
 
O
 
 
’objem’=térfogat, az öb-ből, pl. öblös, öb k-vesztéssel a köb, keb (pl. kebel, köböl)
 
szóból
 
’oblok’=ablak, a lak a luk, lók>ók, óg gyökből
 
’oblý’=gömbölyded, lásd öblös
 
’obraz’=kép, lásd ábrázat, ábrázol
 
’obrazne’=képtelenség
 
’obrok’=abrak
 
’obrus’=abrosz
 
’od’=-tól, -től, -ról, -ről, de általában az „át” jelentés érvényesül,
 
vagyis át t>d: od
 
’odčinit’=jóvátesz, ’činit’=csinál
 
’odviest’=elvisz
 
’okno’=ablak, azonos az akna szóval is, a luk, lók l-nélküli változata: ók
 
’oko’=szem, ugyanis ablak, azaz luk (lásd: magyar akna, szlovák ’okno’=ablak), luk,
 
lók-ból l-vesztéssel az ok, miből az okul, okos stb. is
 
’oltár’=oltár
 
’olovený’=ólom
 
’opálit’=lesüt, lebarnít, a pir gyök r>l hangmódosulata szerepel itt
 
’otec’=atya
 
 
 
P
 
 
’pád’=esés, a pat, poty (potyog, pottyan, potya) gyökből t>d módosulattal
 
’padák’=ejtőernyő, de „potyak” ez igazából, lásd fenn
 
’padat’=esik, de potyog ez igazából
 
’padavka’=hullott gyümölcs, azaz pottyant gyümölcs
 
’padnút’=lepottyan
 
’pagacik’=pogácsa (b>p módosulat a bog gyökből)
 
’pajác’=pojáca, a boh(ó) gyökből
 
’palác’=palota
 
’palacinka’=palacsinta (a lap gyökből, gyökfordulással)
 
’pálenka’=pálinka
 
’paleny’=égetett, a pár(ol), pír (=tűz) gyökből r>l módosulattal, lásd ’parit’=párol
 
’palica’=pálca
 
’palier’=pallér
 
’pálit’=éget, a pír gyökből r>l módosulattal, tehát ’pálit’=pirít
 
’palivo’=tüzelőanyag, lásd fenn: a pír>pal gyökből
 
’pamuk’=pamut
 
’pancier’=páncél
 
’paplan’=paplón
 
’paprika’=paprika
 
’papuča’=papucs
 
’pár’=pár, néhány
 
’pár’=házaspár
 
’para’=pára
 
’parenie’=párzás
 
’parit’=párol
 
’párit’ sa’=párzik
 
’parný’=pára, gőz
 
’parnik’=gőzhajó, azaz „párahajó”
 
’párny’=páros
 
’parta’=parti (pl. vízparti)
 
’partner’=társ, partner (ami szintén a pár-ból származik!)
 
’patália’=patália, zűrzavar
 
’pečat’=pecsét
 
’pečitat’=pecsétel
 
’pečeny’=sült, sütött, lád pecsenye
 
’pečienka’=pecsenye, sült
 
’pečivo’=(pék)sütemény (úgy tűnik, hogy pék, pek és pecs szavak csak kiejtési változatok)
 
’pekár’=pék
 
’peniaz’=pénz
 
’pijavica’=pióca
 
’piplat’=pepecsel, pep p>b: bab, lásd babrál
 
’pleva’=pelyva
 
’pletka’=pletyka
 
’pohár’=pohár
 
’pol’=fél (1/2) f>p hangmódosulással és mély hangrendben
 
’polkruh’=félkör, kr=kör
 
’pologul’a’=félgömb, azaz „félgolyó’
 
’polovina’=fél (1/2)
 
’poltucet’=féltucat (pol a fél szóból származik f>p módosulattal)
 
’pootvorit’=kissé nyitott, ez a pitvar szavunk
 
’pot’=izzadság, pl. „patakzik róla az izzadság”, lásd még a potok címszót
 
’potok’=patak
 
’potóčik’=kis patak
 
’póda’=föld, talaj, lásd „főd’, f>p: padlat
 
’pójd’=padlás
 
’prach’=por, az o hang kiesésével, itt valójában: „poracs”
 
’prachovka’=porrongy, lásd még: ’prášit’=poroz
 
’prak’=parittya, a per (pereg, perdül) gyökből, kiesett a per gyök magánhangzója
 
’pramálo’=nagyon kevés, itt a por és a mál gyök szerepel együtt
 
’prameň’=forrás, amiben a ’pr’ o-vesztéssel és f>p váltással a forrból
 
’prášit’=poroz
 
’prášok’=porszem, lásd ’prach’=por
 
 
 
R
 
 
’rad’=rend, ez n nélkül, pl. rogy n-vel: romgy>rongy
 
’rak’=rák
 
’rakovina’=rák (betegség)
 
’rám’ráma, keret
 
’raž’=rozs
 
’raždie’=rőzse
 
’repka’=repce
 
’rešeto’=rosta (a ráz gyökből)
 
’rev’=ordítás, üvöltés, a re, rí gyökből, pl. rian, rikolt
 
’rez’=vágás, szelet, a rész szóval azonos
 
’rezeň’=szelet, tehát rész
 
’ring’=ring
 
’ringolat’=ringló
 
’robit’=dolgozik (a rob, robot a ró-rov v>b változata!, azaz a kirótt, rárótt munkát
 
végzi)
 
’roj’=raj (méhraj)
 
’rojenie’=rajzás
 
’rovina’=róna, a ’rovina’ a róna v-s párja, mint zűr-zavar, zár-závár, csűr-csavar
 
’ruža’=rózsa, a ró gyökből, a tüskéiről
 
 
 
SZ
 
 
’sako’=zakó, eredetileg a zsák, szák szóból, az alapszó: zug
 
’sane’=szán
 
’sanica’=szánkózó
 
’sánky’=szánkó
 
’sat’=sziv, szpik, a szí gyökkből, lásd alább:
 
’savý’=szívó
 
’scéna’=szín, az angol ’scena’, ’scene’ is csak rossz olvasata a latin eredetinek, az is
 
szín
 
’scenár’=szövegkönyv, tehát „színár”, lásd fenn
 
’sečka’=szecska, a szegcse (mint szegdelt) szóból hangátvetéssel, mint
 
szökcse>szöcske
 
’sečny’=vágó, metsző, tehát szegő
 
’sekat’=vág, metél, a szeg, szak gyökből, lásd: szecska
 
’sekera’= szekerce, balta, mint szegő
 
’semenač’=magfa, lásd: mag=szem
 
’semenár’=magtermelő
 
’semenica’=magnövény
 
’semeno’=mag, azaz szem
 
’sennik’=szénapadlás, azaz szennik szóban a széna szó áll, lásd: seno
 
’senný’=szénás
 
’seno’=széna
 
’séria’=sorozat, minden nyelvben a magyar sor-ból
 
’sitko’=kis szita, vagyis szit-ka, lásd: sito=szita
 
’sito’=szita
 
’skory’=korai (az s csak előhang)
 
’skŏr’=korábban
 
’skrátit’=kurtít (az sz előhang s kiesett az u)
 
’skriňa’=szekrény (minden nyelben a szek=szeg=zug gyökből)
 
’skrinka’=szekrényke
 
’skrúcat’=csűr, összecsavar, hangösszekeveréssel a csűr-ből
 
’skúpy’=fukar, kuporgató, az sz előhang
 
’skvelý’=remek, pompás, lásd: az ’sk’ után követlező ’velý’=váló, mint kiváló
 
’skyprit’=porhanyósít, porít, itt a ’pr’-ben rejtőzik a por
 
’slama’=szalma (hangátvetés történt)
 
’slamenák’=szalmakalap
 
’slamka’=szalmaszál
 
’slamnik’=szalmazsák
 
’slanina’=szalonna
 
’sláva’=dicsőség, ami erős tévedés, mert szláv, régen sláve, sclave annyit tesz, mint
 
szolga, rabszolga, lásd: szervilis, az eredeti szer, szerv szóból
 
’slivka’=szilvafa
 
’slivkový’=szilvás
 
’slivovica’szilvapálinka, szilvórium
 
’sloboda’=szabadság, az s csak vendéghang, tehát ’szoboda’
 
’slobodno’=szabad, az s csak vendéghang, tehát ’szobodno’
 
’Slovák’=szlovák, alapszó a „szláv”, a régi ’szláve’=szolga szóból
 
’slovo’=szó, szav, az l vendéghang, dísz
 
’slovom’=szóval, az l vendéghang
 
’sluka’=szalonka, kiesett az a és az n
 
’služba’=szolgálat, az ’s’ és a ’l’ közül kiesett az o
 
’smelo’=merészen, ’s’ vendéghang, mer r>l: ’mel’
 
’smer’=irány, de itt meg a mer(ev) szót találjuk
 
’smet’=szemét, kiesett az e
 
’smyk’=simít, kiesett az első i
 
’sneh’=hó, hab, a HO alapgyökből, melynek jelentése: fed
 
’snovat’=sző, az n vendéghang
 
’sobášit’=esket, valószínű, hogy szöv v>b szob hangmódosulattal, tehát szövés,
 
Szövetség
 
’sobota’=szombat, a szabad szóból
 
’somár’=szamár
 
’somársky’=szamár, buta
 
’spád’=esés, pod<pot<poty, mint potyog, pottyan, a s vendéghang
 
’spárit’=párol, az sz vendéghang
 
’spara’=fülledt, értsd: párás, az sz vendéghang
 
’specatit’=megpecsétel, az sz vendéghang
 
’sto’=száz, száz>szat>(hangátvetéssel) szto
 
’stopa’=nyom, a top, tap gyökből, az sz itt vendéghang
 
’stopár’=nyomozó, lásd fenn
 
’stol’=asztal, az szlovákban az a hang kiesett
 
’strebat’=hörpöl=szörpöl-ből
 
’studeny’=hideg (lásd még: hűt), ahol h>st
 
’stupaj’=talp, a tap, top gyökből, az sz vendéghang
 
’stúpit’=lép, a tap, top gyökből, az sz vendéghang
 
’styk’=érintés, a tak, ták gyökből, az sz vendéghang
 
’suka’=szuka
 
’sukňa’=szoknya
 
 
 
S
 
 
’šabla’=szablya
 
’šafran’=sáfrány
 
’šál’=sál
 
’šalát’=saláta
 
’šalovat’=zsaluz („zsaluvat”)
 
’šalvia’=zsálya
 
’šanovat’=sajnál
 
’šantít’=pajkos, a sanda=sánta szóból
 
’šašina’=sás
 
’šelest’=zörej, a cser-eg szóból, r>l hangváltással
 
’šero’=szürkület, a szür, pl. szüremlik szóból
 
’šik’=sor, vonal, itt valójában: csík
 
’šikovný’=ügyes, azaz sikeres
 
’šindel’=zsindely
 
’šipka’=csipke(bogyó), csíp gyökből csipke cs>s: ’sipka’
 
’šipový’=csipkebokor; šip=csip
 
’širenie’=terjeszt, a szór gyökből
 
’škrekot’=rikácsolás, lásd: „rikót”, „rikolt”
 
’šl’apa’=talp, a lap-ból, lásd pl.: claptat, a caplatból
 
’šnúra’=zsinór, más nyelvben is ebből, az i kiesésével
 
’sojka’=szajkó
 
’šteklivý’=csiklandoz
 
’štvrtok’=csütörtök, aligha képzelhető el, hogy ebből lett a ’štvrtok’ (az –ok, -ök
 
végződés eleve magyar); csötör valójában gyötör (csűr, csavar), pl. régen: „ha a kalap öszvecsötörtetnék”, azaz öszvegyötörtetnék, talán feltételezhető, hogy csötörtök, mint nap, Jézus Nagypéntek előtti gyötrésével kapcsolatos, s mint a hét negyedik napja, innen lehet egyben számnév is, ahogy pent=bán(a)t (Jézus halála miatt), s ebből a péntek; magyar szó ez mindegyik
 
’šuchorit’=suhog
 
’šuchotat’=susog
 
’šumiet’=susog, bizonyára a zümmögből
 
’šunka’=sonka, de más nyelvekben is a csonk, csonká-ból, csonk cs>t: tönk
 
’šuškat’=susog
 
’švagor’=sógor
 
’švih’=suh, suhintás
 
’švihat’=suhogtat, lásd fenn: ’švih’=suh
 
 
 
T
 
 
’ta’=oda, ez a távolító ta-tov
 
’tábor’=tábor, oly régi magyar szó ez, hogy még Mózes is a Tábor-hegynél állt meg
 
’táborák’=tábortűz
 
’táborit’=táborozik
 
’táčky’=talicska
 
’tajit’=titkol
 
’tak’=úgy, ez a ták, tak, pl. takar gyök, tehát ’tak’=fed, takar
 
’takisto’=éppenúgy
 
’takmer’=csaknem
 
’takto’=így (a tak, mint takar, fed gyökből)
 
’taký’=olyan
 
’tanec’=tánc (magyar szó ez, lásd még: tántorog, téblábol)
 
’tanečnik’=táncos
 
’tanier’=tányér
 
’tanistra’=tarisznya (hangösszekeverés)
 
’tápat’=tapogat (lásd tapasztal, tapint)
 
’tapeta’=tapéta (magyarból ez a szó mindenhol, mert tapéta: tapad, e tapból a tapló is
 
’tapetovat’=tapétáz
 
’tarhona’=tarhonya (mert tört, tar>darabos)
 
’t’archa’=teher
 
’taška’=táska
 
’tátos’=táltos
 
’tavba’=olvasztás (tav-tó-tócsa)
 
’tavit’=olvaszt
 
’tehla’=tégla
 
’tehotnost’=terhesség
 
’tekvica’=tök
 
’teperit’=cipel, vonszol, lásd teper
 
’terén’=terep, a tér gyökből
 
’teritorinálny’=terület (a territórium is a magyar terület szóból származik)
 
’ticho’=csend, hangátvetés a csit, mint csitít, csitul szóból
 
’tísit’=csitít; hangátvetés, lásd fenn
 
’tkács’=takács
 
’tkáci’=szövőszék, valójában tákoló, azaz összeillesztő
 
’tkat’=sző (lásd: takács) a ták (illeszt) gyökből
 
’topánka’=cipő (lásd: topogó)
 
’timeny’=tompított, a tom, töm gyökből
 
’torba’=tarisznya, a tár gyökből, ahogyan a tarsoly is
 
’torta’=torta, ez eredetileg csavart édesség, lásd tortúra, torzít(=csavar)
 
’továr’=áru, a táv, ebből a régi távár=kereskedő szóból, tehát távolba vivő
 
’továriš’=segéd, mesterlegény, az orosz tavaris-val azonos, s ez az azonosság a
 
magyarból világlik meg: alapjuk egyaránt a társ=táros, melynek a közbeiktatott
 
v-s változata a táváros, azaz egy tárból egy „fészekaljából” valók
 
’trápenie’=gyötrés, kínzás, szintén a tor>tr gyökből
 
’tres’=durranás, a dör>tör>tr gyökből
 
’tupit’=tompít, az m kiesett belőle
 
’tupost’=tompa, lásd fenn
 
’tutlat’=titkol, orosz ’taity’=titok
 
’týkat’=tegez, ahol ’tý’=te
 
’týranie’=kínzás, gyötrés, minden nyelvbe a magyarból került, ugyanis a tor a
 
csűr-csavarból származik, vagyis tor, ’týr’ annyi, mint csavar (csav fordítva: facs, tehát csavar=facsar), például tortura, s ebből a torta is, mely csavart süteményt jelent, ilyen pl. a kürtős kalács
 
 
 
U
 
 
’ulica’≠utca, ezúttal véletlen az egyezés, a magyar utca jelentése: kis út, ahol a
 
-ca kicsinyítő, s bár kétségtelen, hogy a szláv ’ulica’ szóban is ez a kicsinyítő áll, ám az ’uli’ másféle gyök, a latin ’aula’ szó (szerb) módosítása
 
’ulovit’=vadat elejt, az lő-löv gyökből
 
’ulovok’=(vadász)zsákmány, a löv gyökből, lásd fenn
 
’umazat’=bemocskol, ahol ’maz’=maszat
 
’ulupit’=elrabol, a lop gyökből
 
’úmera’=arány, arányos, a mér (mint mérték) gyökből
 
’upadat’=sűllyed, hanyatlik, az apad szóból
 
’upadok’=hanyatlás, az apad szóból
 
’upokoj’=békít, megnyugtat, pokoj=béke, a bok, bék b>p változata
 
’upražit’=megpirít, szó szerint „parázsít”
 
’upustit’=elál valamitől, lemond valamiről, e szóban a „puszt”=”veszt” szó áll
 
’uragán’=orkán
 
’urazit’=megsért, megbánt, e szóban a rossz szó áll
 
’uslovie’=szállóige, e szóban a ’s(l)ov’=szó, szav áll
 
’úsluznost’=szolgálatkész, a szóban ’sl’=szol
 
’uštipnút’=megcsíp, e szóban ’u’=meg, ’štip’=csíp
 
’utkat’=megsző, ’u’=meg, ’tkat’=takat’, lásd: takács
 
’utimit’=eltompít, e szóban ’u’=el, ’timit’-ben ’tim’=tom
 
’utok’=támadás, valójában ’atak’, melyben a ’tak’=összeilleszt magyar szó áll, pl.
 
tákol, takács
 
’utriet’=megtöröl, e szóban ’u’=meg, ’tr’=tör
 
’útržok’=töredék, e szóban ’tr’=tör
 
’utýrat’=meggyötör, e szóban ’u’=meg, ’týr’=csűr cs>t változata: tor, melyből pl. a
 
tortúra is
 
’uvalit’=rázúdít, ahol ’u’=rá, ’valit’=válít, a vál (pl. leválik) gyökből
 
’uväznit’=örizetbe vesz, ’väz’=vesz
 
’uvidiet’=meglát, ahol ’u’=meg, ’vid’=figy, pl. figyel
 
’uviest’=elvezet, ahol ’u’=el, vies(t)=vez(et)
 
’uviezt’=el bír szállítani, ahol ’viez’=visz
 
’uvod’=bevezetés, ahol ’vod’ a visz, vez, vit(el) d>t változata: ’vod’, ebben az
 
eredetben rejlik annak titka, hogy a ’vod’ víz-et is jelent a szlávban
 
’úvodnik’=vezércikk, lásd fenn: vez(ér)>’ved’
 
’uvol’nit’=megszabadít, ’u’=meg, vol=vál
 
’uzáver’=zár, itt a zár=závár, mint závárzat látható, csak a magyarra jellemzők a v-s és
 
v-nélküli szópűrok, mint csűr-csavar, zűr-zavar
 
’uzavretie’=lezárás, a závár-ból kiesett a második magánhangzó
 
’uzavierat’=bezár, lásd fenn
 
 
 
V
 
 
’vábit’=csábít, oly erős a hasonlóság, hogy méltán vélhetjük a cs>v hangátmenetet
 
’vábidlo’=csábítószer
 
’vábivý’=csábító
 
’vačok’=zseb, a vacok szóból, mely magyar módosulat a fészek szóból
 
’vajatat’’=vajúdik, e szó annál is inkább magyar, hogy a bajlódik szóból alakult
 
’vak’=táska, a bog, bugy(or) szóból b>v váltással
 
’válov’=vályu
 
’vandorovat’=vándor
 
’vandorovka’vándorút
 
’vandorovnik’=vándorlegény
 
’vankus’=vánkos
 
’var’=forrás, a for-ból f>v hangmódosulással
 
’varovat’=vigyáz, őriz, a vár, mint várakozik szóból
 
’vedro’=vödör, lásd alább:
 
’vedúci’=vezető, a ved azért fordul elő egyaránt a vödör és a vezető szlovák
 
megfelelőiben, mert a magyarban a vez, vesz és a víz azonos hangalakúak, s a szlovákban természetszerűleg egyformán módosultak; lásd: szláv ved-em vagy vegyjem (vezetem), továbbá vez-em vagy vezjem (jármüvön viszem, szállitom), és vezmem (elveszem)
 
’velikán’=óriás, a vál, mint kiváló, azaz kiemelkedik a többi közül, ez a vál szó vel
 
alakban sok szó első tagja nagy jelentéssel
 
’vel’ký’=nagy
 
’vel’mi’=nagyon
 
’verš’=vers
 
’veršik’=versecske
 
’veršovat’=versel
 
’vetrat’=szellőztet, a vet a visz>vit (melyből a vitorla is) szóból
 
’vetrik’=gyenge szél, szellő, vet: lásd fenn
 
’vetrovka’=viharkabát, a fentiek alapján már érthető, hogy miért „dereng” fel itt a
 
vitorla szó is
 
’vhodne’=megfelelően, kellőképpen, e szóban a hogyne búvik meg
 
’vhodny’=alkalmas, megfelelő, lásd fenn
 
’videnie’=látás, más nyelvekben is a figy gyök (mint figyel, néz, lát) >fid>vid kiejtési
 
változatából, szlávban a figy>vigy változata is elterjedt, pl. ’vigyényie’
 
’vidiecky’=vidéki
 
’vidiek’=vidék
 
’vidina’=látomás, lásd fenn: ’videnie’
 
’viest’=vezet, a visz>vez-ből
 
’vietor’=szél, lásd fenn: ’vetrat’
 
’viezt’=visz
 
’vinár’=szőlész, lásd alább:
 
’vino’=bor, más nyelvekben is csak áttételes értelmezése a venyige szónak, mely a
 
fon, fonadék szóból szárnmazik: fony f>v: veny
 
’voda’=víz, a ned (nedv, nátha) >med>ved>vod kiejtési változata
 
’vodáren’=vízművek
 
’vodca’=vezér, a víz és a vez(ér) azért egyarán vod a szlávban, mert ezek a
 
magyarban egyformán hangzanak: vez-víz, lásd a ’vodovod’ címszót is
 
’vodic’=vezető, lásd fenn és lenn
 
’vodička’=vizecske
 
’vodit’=vezet
 
’vodivost’=vezetőképesség
 
’vodomer’=vízóra, ahol ’mer’=mér
 
’vodovod’=vízvezeték, itt kétszer szerepel a ’vod’, egyszer víz, egyszer vez
 
jelentéssel, mely azonosságot csakis a magyar víz és vez=visz azonos hangalak magyarázhatja, lásd még a visz>’vit’ (pl. vitel, vitorla) pedig szelet jelent a szlovákban
 
’vol’ači’=valakié, ahol ’vol’=vala
 
’vol’ačo’=valami
 
’vol’ajaco’=valahogyan
 
’vol’akam’=valahova
 
’vol’ba’=választás, itt a vál gyök szerepel
 
’volič(-ka)’=választó, ’vol’=vál
 
’volit’=választ, ’vol’=vál
 
’voz’=kocsi, szekér, itt a visz gyök szerepel, lásd alább is
 
’vozen’=vasúti kocsi, a visz gyökből, tehát ’viszeny’, lásd alább:
 
’vozit’’=visz
 
’vozovka’=úttest, itt is a visz gyök látható, bizonyára a visz, „messzire visz”,
 
„messzire vezet” gondolat alapján
 
’v-padnút’’=beesik, ’v’=be, pad a pot, poty t>d változata, lásd fenn: ’pád’ és ’padák’
 
’vrabec’=veréb, e madár csiripelő, régiesen mondván „verregő” (e szóból a cserregő
 
is) hangjáról kapta, régi szlávban vrabij, új szlávban vrabelj, vrabec
 
’v-sadit’=beletesz, ahol a ’v’=bele, ’sed’=szed
 
’v-strcit’’=beledug, bedug, ’v’=be, ’strcit’ szórészben pedig a szorít szót tisztelhetjük
 
’vs-tupi’=belép, itt a ’stup’ szórészben a top (pl. toppan) rejlik
 
’vs-tupné’=belépődíj, lásd fenn, tehát kb. ’betoppanódíj”
 
’vsak’=de, azonban, a szóban a „csak” szerepel
 
’v-simat’ si’=szemügyre vesz,’sim’ (ejtsd: szim)=szem>szim
 
’v-tesnat’’=belegyömöszöl, beleszorít, ’tes’ (ejtsd: tesz)=tesz
 
’v-tierat’=bedörzsöl, dör d>t: tör>’tier’
 
’v-tieravost’’=tolakodás, dörgölőzés, lásd fenn, továbbá ne feledjük, hogy
 
tolakodás l>r: törekedés, törtetés
 
’v-tieravý’=tolakodó, dörgölőző, lásd fenn
 
’vy-cicat’=kiszív, kiszop, itt a csecs, csöcs (mint csúcs)>cici szerepel
 
’v-cifrovat’=feldíszít, a cifra, ahogyan Czucor Gergely feltárta: „úgy látszik, hogy az
 
irkál, firkál gyöke ir, fir rejlik benne, miszerint átvetve annyi volna, mint fircza, azaz irkált, firkált ékesség, vagy jegy”. Igen elterjedt szavunk: olasz cifra, franczia chiffre, német Ziffer
 
’vý-čap’=söntés, itt a csap szavunk szerepel teljesen hibátlanul, lásd alább:
 
’vý-čapnik’=csapos
 
’vý-čiň’=garázdálkodás, itt ’čiň (ejtsd: csiny)’=csíny szavunk szerepel
 
’vý-čiňat’=garázdálkodik, lásd fenn
 
’vy-davatel’’=kiadó, itt a táv gyök szerepel (mint távolít), melynek t>d változata a dav
 
’vý-fuk’=kipufogó, ahol ’fuk’ a fú (fú>pú), fak gyökkel azonos, lásd alább:
 
’vý-fúkat’=kifú
 
’vy-lomit’=kitör, a lom a magyarban a rom-ból, r>l váltással
 
’vy-merat’=kimér, felmér, ’mer’=mér
 
’vy-mlat’=cséplés, ahol mál>’ml’
 
’vy-padnut’=kipottyan, ’pad’ a pat, pot, poty t>d kiejtési változata
 
’vy-pálit’’=kiéget, ahol pír (=tűz) r>l: pál
 
’vý-par’=pára
 
’vy-parit’ sa’=elpárolog
 
’vy-parovat’ sa’=párolog
 
’vy-pichnút’=kibök, kiszúr, bök b>p ’pich’
 
’vy-pražit’=kisüt, azaz „kiparázsit”
 
’vy-pustit’’=kirekeszt, ’ pust’ (ejtsd: puszt) a puszt=foszt szóból
 
’vy-rabovat’=kirabol
 
’vy-razit’’= kiüt, kiver a szótár szerint, de itt a (ki)ráz áll (pl. kirázza a hideg), e szó a
 
rügy és ragya szókkal is rokon a ro gyök révén
 
’vy-ražka’=kiütés, pattanás
 
’vy-riedit’’=megritkít, rit>ried
 
’vy-rojit’’=kirajzik, raj>roj
 
’vý-ron’=kiáradás, kiömlés, ’ron’: lásd „kiront”
 
’vy-rovnanie’=kiegyezés, a szóban a ró, rov áll
 
’vy-sávač’=porszívó, ’sáv’ (ejtsd száv’) a szív szóból
 
’vy-s(áv)at’=kiszív, lásd fenn
 
’vy-sek’=kivágás, ’sec’(ejtsd: szek)=szeg (vég), pl. szekerce=szegőce
 
’vy-slat’=kiküld, ahol ’slat’ (ejtsd: szlat) a szalajt szóval azonos
 
’vy-slovený’=kimondott, kifejezett, lásd ’slov’ címszót: szó, szav l vendéghanggal:
 
szlov
 
’vy-slovne’=kimondottan, kifejezetten, lásd fenn
 
’vy-stopovat’’=nyomára bukkan, itt top (pl. topog) nyom jelentéssel szerepel
 
’vy-stúpenie’=fellépés, ’tú’=top, tehát „feltoppanás”, mint pl. a „toprongy” szóban a
 
top annyit jelent, hogy felül rongy, értsd: folt hátán folt; ez a top azonos az angol top szóval is (nem a szlovákból került oda ez a szép magyar szó)
 
’vy-tavit’=kiolvaszt, itt a tó-tav (lásd még: tócsa, tocsogó) szó áll
 
 
 
*
 
 
Kapcsolódó irodalom:
 
 
Barabási László: Magyarul gondolkodni, Fríg Kiadó, Budapest, 2006.
 
Barabási László: Székely-magyar történelem Atillától máig, Fríg Kiadó, Budapest, 2005.
 
Czuczor-Fogarasi szótár, Magyar Tudományos Akadémia, 1862.
 
Cser Ferenc-Darai Lajos: Magyar folytonosság a Kárpát-medencében, Fríg Kiadó,
 
Budapest, 2005.
 
Grover S. Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása, magánkiadás, Budapest, 2000.
 
Harsányi Ildikó: Fekete magyarok-fehér magyarok, Fríg Kiadó, Budapest, 2005.
 
Mesterházy Zsolt: A magyar ókor I-II., Magyar Ház Könyvek, 2002.
 
Mesterházy Zsolt: A honfoglalások kora, Kr. e. 2200-Kr. u. 1250., Fríg Kiadó,
 
Budapest, 2005.
 
Szabédi László: A magyar nyelv eredete, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974.0
 
Szabó István Mihály: A magyar nép eredete, Mundus Kiadó, Budapest, 2004.
 
Varga Csaba: JEL JEL JEL, avagy az ABC 30000 éves története
 
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve, Fríg Kiadó, Budapest, 2003.
 
Varga Csaba: A magyar szókincs titka, Fríg Kiadó, Budapest, 2005.
 
Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv, Fríg Kiadó, Budapest, 2006.
 
{{Szláv nyelvek}}
263 ⟶ 1 737 sor:
 
{{DEFAULTSORT:Szlovak nyelv}}
[[Kategória:TermészetesMagyar nyelveknyelv]]
[[Kategória:Szlovák kultúra|Nyelv|Nyelv]]
[[Kategória:Szláv nyelvek]]
 
[[en:Slovak language]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szlovák_nyelv”