|
'''Grasselly Gyula''' ([[Szeged]], [[1920]]. [[július 4.]] – [[Szeged]], [[1991]]. [[november 13.]]) geokémikus, mineralógus, a földtudomány doktora, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. Fő kutatási területe az [[üledékes kőzetek|üledékes]] [[érc]]telepek [[geokémia]]i, [[ásványtan]]i vizsgálata volt.
== Életútja ==
Középiskolai tanulmányait követően, 1938–1939-ben a váci[[vác]]i [[piaristák|piarista]] rendházban volt [[noviciátus|novícius]]. 1939-től az [[SZTE Eötvös Loránd Kollégium|Eötvös Loránd Kollégium]] tagjaként a szegedi[[szeged]]i egyetemen[[Szegedi Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetemen]] tanult, közben 1943-ban egy féléven keresztül a berlini[[berlin]]i egyetem[[Humboldt Egyetem|Frigyes Vilmos Egyetem]] vendéghallgatója volt. Vegytan–természetrajz szakos tanári diplomáját 1944-ben szerezte meg vegytan–természetrajz szakos tanári diplomáját a szegedi egyetemen. Ezt követően az egyetem ásvány- és kőzettani intézetében dolgozott [[Koch Sándor (mineralógus)|Koch Sándor]] tanársegédeként. 1944 végén bevonult katonai szolgálatra, 1945 januárjában szovjet hadifogságba esett, majd 1945–1946-ban az újújjászervezett magyar[[Magyar hadseregbenHonvédség]]ben szolgált.
1946-ban visszatért Szegedre, s tanársegédként folytatta az oktatómunkát az ásvány- és kőzettani intézetben, illetve tanszéken folytatta az oktatómunkát tanársegédként. 1947-ben megszerezte bölcsészdoktori oklevelét, 1952-ben pedig megvédte a föld- és ásványtani tudomány kandidátusa fokozatot. 1952-ben egyetemi adjunktussá lépett elő, 1956-tól 1960-ig pedig docensi címmel tanított. Időközben 1959-ben az akadémiai doktori címet is megszerezte. <!--Politikai okokból -->1960-ban elbocsátották a tanszékről, és a Művelődésügyiművelődésügyi Minisztériumminisztérium állományába tartozó tudományos kutatóként tevékenykedett 1962-ig, amikor is visszakapta docensiszegedi címétkatedráját és katedrájátdocensi a szegedi egyetemencímét. 1964-től 1990-es nyugdíjazásáig egyetemi tanárként oktatott a szegedi egyetemen. Ebben az időszakban 1968-tól 1986-ig tanszékvezetőként irányította az ásvány-ásványtani, kőzettanigeokémiai és geokémiaikőzettani tanszék munkáját, 1983–1986-ban a földtani, 1987-ben pedig a földrajzi- és földtani tanszékcsoport vezetését is elvállalta. Tizenkét1956-tól éven át1967-ig volt az [[SZTE Eötvös Loránd Kollégium|Eötvös Loránd Kollégium]] igazgatója, 1965–1969-ben a természettudományi kar dékánja.
== Munkássága ==
Tudományos kutatásai homlokterében az [[üledékes kőzetek|üledékes]] [[érc]]telepek komplex [[geokémia]]i, [[ásványtan|ásvány-]] és [[kőzettan]]i vizsgálata állt. Jelentős eredményeket ért el a hazai [[mangán]]érctelepek (pl. [[Úrkút]]) ásványtani, [[kőzetgenetika|genetikai]], [[ércteleptan|teleptani]], [[mikroszkóp]]os és [[elektrográfia]]i ércszövettani vizsgálatában. Behatóan foglalkozott a [[szénhidrogének|szénhidrogén]]készletek tárolókőzeteinek, a kemogén üledékek szerves geokémiai sajátosságaival, valamint tanulmányozta a [[szulfid]]os érctelepek [[mállás]]i folyamatait.
A geokémián belül fő kutatási területe a mangán és a mangánérc, valamint a szervesanyag-tartalmú (kergén) üledékek komplex geokémiai, ásvány- és kőzettani vizsgálata volt. Tudományos érdeklődése kiterjedt az ásvány- és ércelemzésre, az ércek ércszövettani, mikroszkópos és makroszkopikus elektrográfiai vizsgálatára. Behatóan foglalkozott az üledékes mangánérctelepek (pl. Úrkút) ásványtani, geokémiai és ércgenetikai, a szénhidrogénkészletek tárolókőzeteinek szerves geokémiai sajátosságait, valamint tanulmányozta a szulfidos érctelepek mállási folyamatait. Akadémiai székfoglalóit a szűkebb tudományterületén elért eredmények és az előtte álló feladatok áttekintésének szentelte: ''Kutatási irányok és eredmények a mangán-geokémiában'' (1977), ''A geokémiai kutatások helyzete és lehetőségei'' (1983).
A tudományos közélet és a felsőoktatás szervezésében is szerepet vállalt. Akadémiai székfoglalóit a szűkebb tudományterületén elért eredmények és eljövendő feladatok áttekintésének szentelte: ''Kutatási irányok és eredmények a mangán-geokémiában'' (1977), ''A geokémiai kutatások helyzete és lehetőségei'' (1983).
AKönyvei, egyetemi jegyzetei mellett mintegy hatvan tanulmánya jelent meg, a Szegeden kiadott ''Acta Mineralogica-Petrographica'' főszerkesztője volt.
=== Társasági tagságai és elismerései ===
1976-ban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1982-ben rendes tagjává választották. 1974 után az Akadémia szerves geokémiai munkabizottságának vezetője volt, 1976-tól 1980-ig az Akadémiaa geokémiai, 1980-tól 1983-ig a földtani, azt követően az ásványtani-geokémiai bizottság munkáját elnökölte, 1990–1991-ben pedig a X. OsztályFöld- és Bányászati Tudományok Osztályának elnöki tisztét töltötte be. 19831968 és 19901972 között őa álltNemzeti Földtani Bizottság tagja, pályája különböző szakaszaiban a Föltudományi Koordináló Bizottság<!--???-->, illetve a művelődésügyi minisztérium földtudományi szakbizottságának elnöke is volt. 1973-tól vezette a [[Szegedi Akadémiai Bizottság]] (SZAB) földtudományi szakbizottságát, 1983 és 1990 között ő állt a SZAB élén, 1990–1991-ben pedig az alelnöki teendőket látta el. 1981-ben a [[Magyarhoni Földtani Társulat]] tiszteleti tagjává választották.
A nemzetközi tudományos életnek is aktív részese volt: 1967-től 1978-ig aza InternationalNemzetközi AssociationÉrctelep-genetikai onEgyesület the Genesis of Ore Deposits(IAGOD), 1983-tól 1986-ig aza Inter-Union Commission onNemzetközi LithosphereLitoszférabizottság Bureau(ICL) munkájában vett részt, 1972 és 1980 között a Földtudományok Nemzetközi GeológiaiUniója Unió(IUGS) alelnöki tisztét látta el, 1982 és 1986 között pedig az unióIUGS kutatási-fejlesztési tanácsadó testületének igazgatója volt. A szovjetSzovjet ásványtaniÁsványtani társaságTársaság tiszteleti tagjai sorába választotta.
=== Főbb művei ===
*{{CitLib|tit=Ásvány- és ércelemzési módszerek |loc=Budapest |red=Akadémiai |ann=1953}}
*{{CitLib|tit=Ásványtan I–II |loc=Budapest |red=Tankönyvkiadó |ann=1967–19701967}} (TöbbekkelKözreműködő)
*{{CitLib|tit=Kutatási irányok és eredmények a mangán geokémiájában |loc=Budapest |ann=1977}}
*{{CitLib|tit=Ásványtani, kőzettani és geokémiai helyzetkép 1973–1976 |loc=Budapest |ann=1978}}
*{{CitLib|tit=Geology and geochemistry of manganese I–III |loc=Budapest |ann=1980}}
*{{CitLib|tit=A geokémia alapjai |loc=Budapest |red=Tankönyvkiadó |ann=1982}}
== Felhasznált forrás ==
*{{KiKi|1975|208}}
*{{KiKi|1981|246}}
*{{MNL|8|806–807}}
*{{ÚMÉL|2|1091–1092}}
*{{CitPer|aut=Szederkényi Tibor |tit=Grasselly Gyula emlékezete |per=Földtani Közlöny |ann=1993}}
{{DEFAULTSORT:Grasselly Gyula}}<nowiki>
[[Kategória:Magyar geokémikusok]]
[[Kategória:Magyar mineralógusok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Szegediek]]</nowiki>
| 