„Turul nemzetség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
2. sor:
==Története==
A Turul nemtetségbeliek ősi birtokai [[Berettyószéplak]] környékén és [[
A birtokukba került területeken 6 általuk alapított falu ismert: Györgyegyháza,[[ Érkenéz]], [[Értarcsa]], [[Érmihályfalva|Mihályfalva]], Pusztaapáti és Tótfalu. Ezek közül Pusztaapáti és Györgyegyháza mára már eltünt település; Tótfalu pedig beolvadt [[Érmihályfalvába]].
27. sor:
[[1351]]-ben Margitot, I. Gergely leányát említik, mint Olaszi Chine Marót feleségét,
[[1354]]-ben Márton testvéreit: I. István és Gergely fiait nagynénjük Anna
[[1357]]-ben Turul, Gergelynek fia a váradi egyház Szentkereszt oltárának igazgatója volt, aki [[1358]]-ban Nagymihály határjáró levelét átíratta.
A Turul nemzetség mihályfalvi uradalma azonban nem volt hosszú életű, Ősi birtokaik [[Berettyószéplak]] környékén feküdtek. Érmelléki birtokaikról viszonylag korán lemondtak, falvaik már a [[15. század]]ra kisebb részekre szakadtak szét.
[[Értarcsa|Tarcsán]], már [[1338]]-ban a [[Csanád nemzetség]]gel közösen birtokoltak, a kezükön maradt részt és Pusztaapátit pedig [[1351]]-ben Olaszi Marótnak adták. Györgyegyházát a váradi káptalan szerezte meg. [[Érkenéz|Kenézen]] és [[Érmihályfalva|Mihályfalván]] pedig több család osztozkodott; így a Szepesi, Félegyházi, Domahidy, majd [[1434]]-ben az Álmosdi Csire család tagjai, [[1466]]-ban pedig Várady István kalocsai érsek, később az Esztáryak, Madarásziak, Fudi és más családok birtokosok lettek itt.
==Források==
| |||