„Katabolizmus” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Szintézis –> Egyesülés (kémia)
a (Bot: következő hozzáadása: id:Katabolisme)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Szintézis –> Egyesülés (kémia))
Az élő szervezetek biokémiai reakciók során történő tápanyaglebontását '''katabolizmusnak,''' vagy más szóval '''disszimilációnak, lebontásnak''' nevezzük. Ez a szervezetek energiafelszabadító folyamata, melynek során a bonyolult [[szerves vegyület]]ekből (például [[poliszacharid]]okból, [[lipidek]]ből, [[fehérje|fehérjékből]], [[nukleinsavak]]ból) egyszerűbb felépítésű szerves vagy szervetlen vegyületek (például [[monoszacharid]]ok, [[zsírsav]]ak, [[nukleotid]]ok, [[aminosav]]ak stb.) keletkeznek. Az ezekből a kisebb molekulákból, ún. monomerekből álló nagyobb molekulákat polimereknek nevezzük.
 
A sejtek a monomereket vagy újra felhasználják polimerek [[szintézisEgyesülés (kémia)|szintéziséhez]]éhez, vagy tovább bontják még egyszerűbb végtermékekre, ezzel további energiát szabadítva fel. A sejtek [[anyagcsere]] végtermékei közé tartoznak például a [[tejsav]], az [[ecetsav]], az [[ammónia]], és a [[karbamid]] (urea). Ezen termékek többnyire [[oxidáció|oxidatív]] folyamatok során keletkeznek, amely során a felszabaduló kémiai energia egy része hő formájában "elvész", míg a többi része az ATP ([[adenozin-trifoszfát]]) szintézisére fordítódik. Ez a molekula működik (többek között) a szervezet energia szállítójaként: az [[anabolizmus|anabolikus]] szintézisek szintézisek során az ATP lebomlik, és közben energia szabadul fel. A katabolizmus tehát a [[sejt]]ek fenntartásához és növekedéséhez szükséges energiát biztosítja. A katabolikus folyamatok közé tartozik például a [[glükoneogenezis]], a [[citromsav-ciklus]], a [[zsír]] [[zsírsav]]akká történő lebontása a [[zsírszövet]]ben, valamint az [[izmok]] fehérjéinek lebontása (a keletkező aminosavakat a szervezet a glüloneogenezisben hasznosítja.
 
A katabolizmust a szervezetben számos jelzés kontrollálja. Az eddig ismert, katabolizmusra ható molekulák jórészt [[hormon]]ok, illetve maguk az anyagcserében részt vevő molekulák. Az [[endokrinológia|endokrinológusok]] a hormonokat hagyományosan anabolikus és katabolikus hormonokra osztják fel, aszerint, hogy melyik folyamatot serkentik. A 20. század eleje óta ismerjük az ún. "klasszikus" katabolikus hormonokat. Ezek a [[glukagon]], a [[kortizol]], és az [[adrenalin]] (és más [[katekolamin]]ok). Az elmúlt évtizedekben azonban számos új, részben a katabolizmusra ható hormont is felfedeztek ilyenek például a [[citokin]]ek, az [[orexin]] és [[hipokretin]] (hormonpár), és a [[melatonin]]{{forrás?}}.
116 360

szerkesztés