„Káldor–Hicks-hatékonyság” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Káldor-Hicks hatékonyság lapot átneveztem Káldor–Hicks-hatékonyság névre: l. nagykötőjel és az ott hivatkozott szabálypontok)
aNincs szerkesztési összefoglaló
[[Kép:Kaldor-Hicks-en.svg|bélyegkép|300px|jobbra|A Pareto-javítások a KáldorKáldor–Hicks-Hicks javítások egy alesetét jelentik]]
A '''KáldorKáldor–Hicks-Hicks hatékonyság''' ([[Káldor Miklós]]ról és [[John Hicks]]ről elnevezve) a gazdasági hatékonyság egy típusa, amely hasonló a [[Pareto-hatékonyság]]hoz, feltételei viszont kevésbé szigorúak. Egy végállapot KáldorKáldor–Hicks-Hicks (K-HK–H) értelemben javult az eredeti állapothoz képest, ha a gazdasági beavatkozás hatására a társadalom jóléte összesített szinten javul.
 
==Értelmezése==
Gyakran szokás a K-H hatékonyságot a [[Pareto-hatékonyság]]gal, a K-H javítást a Pareto-javítással összehasonlítani.
 
Példaként tegyük fel, hogy egy zárt gazdasági rendszerben összesen két szereplő van (A és B), és 100 forint elosztható vagyon. Osszuk el kezdetben ezt a vagyont A és B között úgy, hogy a szereplők rendre 20 és 80 forintot kapnak. Más forrásból helyezzünk a rendszerbe további 10 forintot, és osszuk újra a vagyont olyanképpen, hogy A 31 forintot, B pedig 79 forintot kap. Látható, hogy ez a változás nem Pareto-javítás, hiszen B jóléte romlott. Ám K-H értelemben javítottunk a hatékonyságon, mert a társadalom jóléte összesített szinten javult, továbbá alkufolyamat során kialakulhat olyan végállapot, mely az eredeti állapothoz képest Pareto-javításnak minősül. A szereplő felajánlhat B-nek 1 és 21 forint közötti összeget azért, hogy B szereplő elfogadja helyzetét.
 
A példából is látszik, hogy a Pareto-javítások halmaza a K-H javítások (szűk) részhalmaza (lásd az ábrát).