„Rétegtan” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A litosztratigráfia: link beszúrása az önálló szócikkre |
|||
28. sor:
==A litosztratigráfia==
{{main|Litosztratigráfia}}
A sztratigráfia a földtörténeti kutatások során fejlődött ki és ebben az üledékes kõzetek játszották a legfonotsabb szerepet. Maga a rétegtan elnevezés is innen származik és terjedt el a többi kõzettípus vizsgálatára (magmás és üledékes). Mivel a rétegtan a kőzettestek megjelenésével, telelepülésével, fizikai tulajdonságok alapján történő megkülönböztetésével, a kőzettestek tagolásával foglalkozik, benne egyes vizsgálati diszciplina ágak alakultak ki. Ezek közül a litosztratigráfia a kőzettani sajátosságokat vizsgálja, a biosztratigráfia a kőzettestekben előforduló õsmaradvány együttesekett, a kronosztratigráfia pedig a kőzetek korát méri és elemzi.
A [[litosztratigráfia]] a különböző kőzetrétegek egymásra rakódásának a tulajdonságait, illetve a [[fácies]] változásként ismert vízszintes irányú üledékképződési változatosságot vizsgálja. Sztratigráfia lényegi kutatási területe annak kiderítése, hogy alakultak kis az egyes kőzetrétegek bizinyos geometriai struktúrái és mit jelentett minez az üledéklerakódások számára. A szuperpozíció törvénye szerint olyan sztratigráfiai környezetben, ahol ezt nem borították fel későbbi fizikai behatások, a korábban keletkezett rétegek alul, a későbbiek felettük helyezkednek el.
A litosztratigráfián belül is kialakult a kemosztratigráfia, amely a nyomelemek és [[izotóp]]ok arányának változását vizsgálja. A szén és az oxigén izotópjainak arányszáma az időben változik és ennek alapján lehetséges következtetéseket levonni az őskörnyezet változásairól. (Speciális ága az izotópsztratigráfia.)
| |||