„Gyálarét” változatai közötti eltérés

A mai Gyálarét területén már a [[kőkor]]ban is éltek emberek. Az [[1960]]-as (más források szerint az [[1970]]-es) években a szegedi [[Móra Ferenc Múzeum]] munkatársai ásatásokat folytattak [[Lúdvár]]on, ahol egy 7700-7800 éves település nyomaira bukkantak.<ref>A tudomány mai állása szerint a magyarországi s ezzel a Kárpát-medencei újkőkor (neolitikum) kezdetét, a korai újkőkort az Alföldön a Körös (Criš)-Starčevo kultúra megjelenése képviseli. C-14 dátuma az egyik korai telephely, Gyálarét-Szilágyi major mintája alapján 7090 ± 80 BP. A korszak korai, „népi” alapja a helyi mezolitikus előnép és a Körös-Starčevo kultúra népessége. Az újonnan kialakult egység kb. 500 évig létezhetett. Magyarország a XX. sz-ban. [{{MEK|02100/02185/html/1320.html}} Ősrégészet]</ref> A Körös-kultúra legkorábbi leletei Gyálaréten kerültek elő. Ezek Kr. e. 5140-ből valók.<ref>[{{MEK|02100/02187/02187.pdf}} Péter László, Röszke földje és népe. Szeged 1996. 20. o.]</ref> Többek között előkerült egy 4&nbsp;cm-es [[termékenység-szobor]] is, mely a kutatóktól a [[Lúdvári Vénusz]]<ref>Trogmayer Ottó, Élet és Tudomány, 1977. november 18., 1471-1472 o.</ref> nevet kapta. Jelenleg a hódmezővásárhelyi [[Tornyai János Múzeum]]ban látható.

 

A [[Gyála]] nevű település első említése 1411-ből való. A XVI. században elpusztult, de [[1647]]-től ismét lakott. A török uralom alóli felszabadulás (1716-18) után kincstári birtok lett. Lakossága főleg szerbekből állt.