„Külón” változatai közötti eltérés

46 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
'''Külón''' ([[görögógörög nyelv|ógörög]]ül: Κύλων) [[athén]]i [[eupatrida]] (nemesi származású) államférfi, az [[i. e. 640]]-es [[olimpiai játékok]] győztese kettős futásban, az athéni történelem első megbízhatóan datált eseményének, a '''külóni vérbűn'''nek a névadója.
 
[[I. e. 632]]-ben [[puccs]]ot kísérelt meg Athénban apósa, a [[Megara (attikai)|megara]]i [[türannisz|türannosz]], [[Theagenész (megarai türannosz)|Theagenész]] támogatásával. A [[delphoi]] jósda azt tanácsolta neki, hogy Athénban a hatalmat a [[Zeusz]] tiszteletére rendezett fesztivál idején kaparintsa meg, amit Külón az olimpia játékokként értelmezett. A puccs azonban sikertelen volt, Külón és hívei az [[akropolisz]]i [[Pallasz Athéné]]-templomban kerestek menedéket. Külónnak és testvérének sikerült elmenekülnie, a híveket azonban a kilenc [[arkhón]] sarokba szorította. [[Plutarkhosz]] és [[Thuküdidész]] írásai szerint az arkhónok meggyőzték őket, hogy hagyják el a templomot és feleljenek bűneikért, cserébe pedig megkímélik az életüket.
 
A vádlottakat az éhhalál fenyegette, ezért beadták a derekukat, de a biztonság kedvéért a templom szobrához csatlakoztatott kötelet kötöttek magukra, így biztosítva, hogy a templom tisztaságát mélyen tisztelő athéniak ne árthassanak nekik. Ugyancsak Plutarkhosz szerint, a templomból kifelé menet a kötél magától elszakadt, amit a [[Megaklész]] által vezetett arkhónok úgy értelmeztek, hogy az istennő megtagadja a hozzá könyörgők akaratát, ezért megkövezték őket ([[Hérodotosz]] és Thuküdidész ugyanakkor nem említi a kötél elszakadását, csupán az athéniak megszegett ígéretét).